Ugrás a fő tartalomra

Párizsban...

 És igen, mondjuk Én sem hiszem el...

Picit írok az érzésekről bennem...most.

Ott kezdeném el se hiszem, hogy itt vagyok...Mint a legtöbb kislány az volt az álom, hogy ruhatervező legyek. Végül kemény melóval ez meg is lett, és valahogy nem olyan mint az álmokban....

Nagyon nem. De mikor ez az álom alakult még olyan nagy nevek voltak fent, mint a Dior, Lagerfeld, Chanel...

Munkásságuk, hozzáértésük felbecsülhetetlen. Emberileg sem utolsók, nem celebek, tudásuk van, de ezt mi szakmabeliek értjük igazán. 

Így Párizs, mindig is álom volt, a divat miatt. Egy nagy álom. 

Sok - sok évig azt gondoltam Olasz föld az Én szívem földje.... 

Később aztán amikor újra megtaláltam önmagam, kezdett kirajzolódni, hogy France vár engem igazán... 

És itt vagyok... 

Hatalmas félelem volt bennem elindulni, nem vagyok perfect angol, és francia sem... Sokat tanultam, készültem, de így elindulni egy idegen helyre? 

És nagyon fura érzésem volt ma... 

Otthon vagyok... Nem érzem idegennek a helyet. Nem érzem magam túristának. 

Megérkeztem. Itt vagyok. 

Nem érzem azt, hogy hú, most aztán mindent szívjak magamba, mert ki tudja mikor jövök még... 

Valahogy érzem, itt leszek. 

Ismerősek az utcák, a helyek. Az illat nem idegen. Nem tudom igazán leírni sem. 

Élhettem már itt. Valamikor biztosan. 

És jó újra megint, itt lenni. 

Megunhatatlan utcák, korlátok, kövek, terek... 






Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...
Megjegyzés küldése
További információk

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...
Megjegyzés küldése
További információk

Nagy hír

  Péntek óta hivatalosan is van egy papírom arról, hogy okleveles pozitív pszichológia coach lettem. Elvégeztem egy tanfolyamot online, angolul, saját magam osztottam be az időmet, aminek nagyon örültem. Viszont így már papírom is van arról, hogy oszthatom az észt, hogyan legyél pozitív.   Ez foglalta le minden időmet amúgy, az utóbbi hetekben, és az hogy vége lett az idei tanévnek is a gyerkőc szempontjából, hogy idén 18 éves lett és jogosítványt kért, és ezek intézése, hogy lejárt a szig-je, és felveheti az életkezdési támogatását, ami 130 ezer forint. Ebből mondjuk egy életet nem lehet elkezdeni, cserében több mint a nulla. A tanfolyam igazán érdekes volt, mert ezek egy részét valóban tudtam már, és persze alkalmazom is, ahányszor ki kellett húznom magam a gödörből. Így alapvetően egész könnyen ment a tanfolyam, jó kis eszközök vannak benne, és arra is megtanított a beszélgetések hogyan történjenek. Egy komplex átfogó tananyag. Ha érdekel elindítottam a @nekedtudom ...
Megjegyzés küldése
További információk