Tegnapi napot alapvetően az eiffel toronynál töltöttük.
Éjszaka hatalmas vihar volt, mennydörgés villámlás, így hiába első éjszaka és fáradság sok alkalommal fent voltam. Ablak ki, ablak be. Ennek ellenére egész jól kezdtük a napot.
Egyébként is szeretem az ittlétet, mert nincs rohanás, akkor indulunk amikor éppen jónak találjuk.
A vihar utáni éjszaka elég hűvösre sikeredett a reggel, így hosszabb dolgokat vettünk fel.
De nagyon jó volt, kis fotózás, séta. Egyébként fél óra sétára van a szállástól.
Egy tik-tokos fotóhelyszínt is megkerestünk, de oda hajnalban kell majd menni, így egy napfelkeltét ott kezdünk majd.
Utána séta, végül sanzelizé-n McDonald's kajálás. Ez külön öröm, mert nagyon más kajákat is lehet kapni. Most a marhahúsos, baconos, avokádókrémes szendvicset választottam. És hiába a tömeg rettentő gyors volt a kiszolgálás.
Utána séta haza, majd vissza az eiffel toronyhoz és jöhetett a nagy álmom. Ping-pongozni Párizsban.
Felejthetetlen, még az első Tik-tok video is elkészült.
target="_blank">https://vm.tiktok.com/ZMNbESRao/?k=1
Majd hazafelé séta kerülőúton, mert pár háztartási cuccot venni kellett.
Azt gondolom nem lesz a szállás értékelése perfect. Kellett venni mosogatószivacsot, szemeteszsákot, szappant, hogy kezet tudjunk mosni, egy kéztörlő törölköző, konyharuhát. Azt gondolom ezek a szállásadónak sem lettek volna hatalmas költségek, viszont rendkívül konfortossá tették volna az ittlétet. Ez olyan gesztus lett volna. Még szerencse, hogy airbnb-n lehet javaslatot tenni a szállásadónak. Ez most itt is így lesz.
Este még aztán kimentünk egy körre sétálni, most másik irányba.
Majd éjfélig kukorékolás. Az éjszaka alapvetően nyugis volt. Ma pedig bringázni fogunk majd...
Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...



Megjegyzések
Megjegyzés küldése