Ugrás a fő tartalomra

Újra itt

És igen,újra itt Párizsban. Ezt most egy tabletről írom,így egy picit körűlményesebb. Szóval olvastam a neten,hogy van bőröndcimke nyomtató a Kálvin téren, így gondoltam nagyon kis modernek leszünk és nemcsak online becsekkolunk, mint ahogy szoktunk egyébként hanem, akkor cimkét is megnyomtatjuk,és hajrá kiérünk a reptérre és a leírtak alapján sorbanállás nélkül beteszed egy szalagra és mehetsz is. Így egyik reggel munkába menet Kálvin aluljárón bolyongtam, de cimkenyomtató az seholsem. Gondoltam, ok nincs nagy vész reptéren is van, akkor majd ott. A gép reggel 6kor indult, így papírforma szerint 4-re kint kell lenni, dehát be vagyunk csekkolva, akkor lehet picit később is. Végűl fél 5-re kint voltunk, és természetesen sor, cimkenyomtatónál meg senki. Sorba beálltunk, Én pedig megkérdeztem egy hölgyet, hogy feltétlen végig kell ezt állni? Cimkenyomtató is megoldás? Rám néz: - Jaj,az mneműködik,be kell állni a sorba. Így türelmesen végigvártuk a sorsunkat. Majd továbbjutás, táskák átvizsgálása, átvilágítás. Nagyfiú persze fennakadt. Vegye le a cipőt, beszállókártya elvéve. Nagy átvilágítóba, terpesz, karok szét. Végül kiderült, valami a cipőben van, mert a kézi vizsgálóval is csipogott. Volt egy tippem egyébként, hogy ezt neten rendeltem. Amikor üzletben veszel a pénztárnál beleteszik egy olyan antimágneses részbe, hogy a kijáratnál ne csipogj, lehet az online rendelésnél ez nem történik meg. Tanulság:új online vásárolt cipőben ne menj reptérre. ☺️ Majd végre továbbjutunk, mosdó, üres üveg feltöltés, beszálláshoz elballag, mikor is rájövünk, beszállókártya cipőlevételnél ott maradt. Így ezerrel vissza. Lobogtatva vártak minket persze. Gyorsan vissza, repülőre fel. Ami 6óra helyett 6:20-kor el is indult, de tervezett idő szerint 8:25-kor földet értünk. Utána viszont 10percet még gurultunk minden irányban, hogy aztán egy busz hozzon el a megfelelő terminálba. Bőröndre várakozás, de nagy megnyugvásra megérkezett. És irány a metró ami bevisz a citybe, fejenként 10,30 euróért és 1óra alatt. Majd átszállás buszra, ahol lógtunk de még negyed órát utazva szállásra eljutva, ahol senki nem várt. Pont jött egy francia ember, aki természetesen csak franciául, kapun beengedve. Azt meg tudtuk beszélni, hogy apartmanba jöttünk nyaralni, de kontaktnak hiába írtam, hogy megérkeztünk, semmi jel. Kénytelen voltam felhívni, VÉGÜL angolul nagyon örült, hogy megérkeztünk. Mondtam szuper, de hol a szállás? Kis irányítással kiderült 5.emelet. Felmentünk, ajtó kilincsre zárva. Kulcs az asztalon. Kis levéllel. Lakás aprócska, kicsit koszos, WiFi zéró, meleg is lett közben, így elmentünk ebédet vadászni. Parkban megkajálva, kapukódot kiderítve visszaindultunk. Majd felfedeztük a környéket. Du kis alvás, délután újabb felfedezés, kaja beszerzés. Esti pihenés itt :
Filmezés, alvás, és éjszakai eget rengető vihar közepette során, rengeteg felébredés.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...
Megjegyzés küldése
További információk

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...
Megjegyzés küldése
További információk

Nagy hír

  Péntek óta hivatalosan is van egy papírom arról, hogy okleveles pozitív pszichológia coach lettem. Elvégeztem egy tanfolyamot online, angolul, saját magam osztottam be az időmet, aminek nagyon örültem. Viszont így már papírom is van arról, hogy oszthatom az észt, hogyan legyél pozitív.   Ez foglalta le minden időmet amúgy, az utóbbi hetekben, és az hogy vége lett az idei tanévnek is a gyerkőc szempontjából, hogy idén 18 éves lett és jogosítványt kért, és ezek intézése, hogy lejárt a szig-je, és felveheti az életkezdési támogatását, ami 130 ezer forint. Ebből mondjuk egy életet nem lehet elkezdeni, cserében több mint a nulla. A tanfolyam igazán érdekes volt, mert ezek egy részét valóban tudtam már, és persze alkalmazom is, ahányszor ki kellett húznom magam a gödörből. Így alapvetően egész könnyen ment a tanfolyam, jó kis eszközök vannak benne, és arra is megtanított a beszélgetések hogyan történjenek. Egy komplex átfogó tananyag. Ha érdekel elindítottam a @nekedtudom ...
Megjegyzés küldése
További információk