Egyszerűen Én, amilyen vagyok

 Úgy néz ki valóban rendszer van. Születésnapomon másik országban ébredek és egy harmadikban fekszem.  22-én hajnalban elidulva sok sávcsökkentések után, nem a valós terveknek megfelelően estére egy pick-up szállásra megérkezve. Közért már zárva, így Én a vacsorát kihagyva, utolsó előtti szendvicset gyereknek adva fáradtan bezuhanva az ágyba. Tiszteletkör a közeli porche buliban, fényképezgetve egy picit a csodákat.  Másnap 8as indulással, remélve, hogy a megmaradt joghurtos kaját megreggelizve, nem volt rossz már és bent marad. Így lett.  Újabb kilómétereket habzsolva, ugyanúgy sávcsökkentések halmában, de emberiidőben érkezve, egy szülinapi ebéddel, mókával. Itt pedig fesztivál várt minket, így hatalmas tömeggel, utca lezárásokkal izgalommal pezsgéssel. Kellemesen melegedve az idő, de még hosszúnadrágban megszerezve a szálláskulcsot.  Majd a hagyományt teremtve idén is megfürödve az éjszaki tengerben, ami most igazán melegebb volt, talán a hullámok, talán a se...

Ismerkedés 2025-ben semmivel sem jobb mint 24-ben. Társkereső app, ugyanolyan kiábrándító.  4 beszélgetésem volt, ebből  1 srác közölte idősebbnek írta be magát, mert kedveli az idősebb nőket. Másik nem válaszolt , harmadik igazán rövid beszélgetés után csak annyit írt, hogy most nyelvórára kell mennie, de ott is maradt. Negyedik pedig megkérdezte a zenei ízlésem, és nem tudom mi akaszthatta ki, az hogy nem kedvelem az erős metált, vagy a tuc-tuc zenét, de tiltott is. Idén elmentem személyes találkozókra is, ahol kifejezetten a párkeresés volt a cél. Azonkívül, hogy mindenki zavarban van, és ugyanúgy nehezen megy oda a másikhoz, az is kiderült, korosztályombeli pasik azért keresnek fiatalabbakat, mert nekik kevesebb a lelki bajuk. És még vállalnak gyereket. Amúgy meg 35-nek nézek a legtöbben, ami jó, mosoly van és amikor kiderül 45 akkor hátraarc. Ez az élet. És a chat.hu chat felületet pedig nem ajánlom senkinek. Vagy csak nagyon erős humorral, vagy pszich...

    6 éve lesz lassan, hogy megkaptam azt egyik délelőtt: „szerintem váljunk el”, mégis olyan éjszakába ébredtem csatakosan megizzadva, ahol is még mindig főszereplőként jelent meg a volt férj. Maga az álom nem volt sok szerencsére, de ex egy zacskóban elhozta a tőlem kapott dolgokat miszerint az új pár nem szeretné látni azokat a lakásban. Mindezt ízesen, alpári módon megfogalmazva, választékosan kiválasztva a megfelelően szúró szavakat. Egy asztalnál ültünk, és azt figyeltem közben, hogy a szívem sem dobog hevesebben, annyira nem érdekelt. Viszont volt egy másik fontos főszereplő az asztalnál, a közös fiúnk, aki szintén végig hallgatta ezt. És könnyek potyogtak a szeméből és a „beszéd” végén felállt illendően, ahelyett hogy mondott volna valamit, inkább elment. Nem úgy jött ki a mondandó, hogy engem bántson, azt találta el, aki meg sem érdemli. Hagyján az álom tartalma, azon morfondírozom miért még? Miért vannak ezek az álmaim ennyi idő után is? Felbukkanva a semmibő...