Egyszerűen Én, amilyen vagyok

Sajnálom minden velük repülő embert. Komolyan. Hogy mi nem tudunk úgy repülni, hogy ne legyen késés. És mindegy, hogy oda vagy vissza. Idén nagyon örültem, mert tiszta volt az idő. Múlt évben ugye, késés volt az eső miatt, aztán persze majdnem le is késtük erről itt van infó. (klikk) Így most nagy lelki nyugalommal elvoltam Voltaire-ben, hogy de jó 1000-el süt a nap. De úgy látszik ez sem elég a pontos elinduláshoz. Éppen a Voltaire MC-ben üldögéltünk, amikor az app jelzett, sajnálja, de később szállunk fel. Egyébként mindenkinek ajánlom a repülőtársaságok appjait, mert azonnal szól mindenért. A késés ellenére mi úgy döntöttünk időben kimegyünk a reptérre, azaz ahogy terveztük 2 órával korábban. Hiszen be vagyunk chekkolva már, bőrönd sincs, mi lehet a különösebb gond. Hamar átjutottunk az első ponton, majd következett a nagyobb tömeg, ahol átmész a biztonsági ellenőrzésen. Ott a tömeg miatt pici bizonytalanság jött rám, hogy biztos jó helyen vagyunk-e. Ilyenkor már mo

Igen, aki egy picit ott van az irodalomban, jól látja, hogy Voltaire az elnevezés. És nem véletlen. Itt élt alkotott és várost épített, nemesített nem más mint Voltaire, eredeti nevén François-Marie Arouet. 1758 végén talált rá Ferney-re, a Genftől négy mérföldre található birtokra, amelynek egy része akkoriban Franciaországban, egy része Svájcban, egy része pedig Németországban terült el, így bármelyik hatóság zaklatta, átsétálhatott birtoka másik országhoz tartozó részébe. Ferney-ben vidéki úriember vált belőle , írja wikipedia. És most volt alkalmunk ezen a helyen időzni egy bő fél napot. A genfi repülőnkre várakozva, itt csaptuk el az időt, hogy még a francia föld meglegyen. Hirtelen 5let volt, és nagyon remek is egyben. Soha nem gondoltam volna, hogy Voltaire házában fogok mászkálni. Ha nekem valaki az irodalomórán ezt említi, lehet még többet olvasok tőle. Candide az alap azt gondolom, de jó pár színdarab, vers, történelmi munka, filozófiai megnyilvánulás került papírra.

Azt mondanám súroltuk, éppen csak. Ha bekötött szemmel vittek volna oda, azt gondolom Párizs. Ez Nekem Lyon.   Pont ugyanazok az utcák, ugyanazok a feeling érzések. Ugyanaz az energia. Nagyon otthon voltam.   És mivel nagyváros, így a shoppingra koncentráltunk, így városnézésből egy kis töredék maradt, de figyú, nem bántam egy cseppet sem. Olyan dolgokat kellett beszereznem, amiket töredék áron vettem most meg, a magyar árakhoz képest. Másrészt pont benne volt az az energia a levegőben, hogy oh, visszamegyek még oda. Mire a város kör megvolt, meg is beszéltük, hogy egy hosszúhétvége ide még kinéz. De amit lóti-futiban láttam, az egy csoda volt, majd amikor a szüleimmel összefutottunk megvettem a tipik Lyon-i süti ből 3 félét, és négyen jól benyomtuk, és azt hiszem még maradt is.    Fantasztikus élmény volt az egész város. Másrész az az érzés megint átjött, hogy városban mennyire jobban érzem magam. Azaz mennyire feltölt a nyüzsi, a pörgés ami ott van. És a fantasztikusan türelmes

Vevey: Genfi tó egyik vége. Ami igazából számomra inkább egy üdülőtelep, bár túl nagy részén nem voltunk. Éppen ismét be volt borulva az idő, vagyis délutánra meg már kezdett kisütni a nap, és pont útban volt az esőkabát, és alkalmanként még a pulcsi is zavart. Amiért ide eljöttünk az nem más, minta   tóban egy villa. És ha azt hinnéd, hogy félreolvasol, akkor igazán tévedsz. Mint kiderült az élelmiszermúzeum 10. évfordulójára készült, egy 8 méter magas fém villa, és a múzeummal szemben egyszerűen beleállították a vízbe. Ez egy komoly látványosság, pedig Chaplin is a parton áll, aki azt hittem, egy sokkal alacsonyabb ember volt mint Én, de tévedtem.   Délután pedig Montreux -ban töltöttük a napot, ahol viszont tényleg legfőképp egy szobor volt a cél, méghozzá Freddie Mercury.     És így kell egyébként szobrot nézni, hogy éppen elkezdődik a Queen fesztivál a szobornál, így még a hangulat is megvolt. De volt lehetőségem elkészíteni a tiktokra a videót is, hogy egyébként mennyir