Ugrás a fő tartalomra

Ismerkedés 2025



Ismerkedés 2025-ben semmivel sem jobb mint 24-ben.

Társkereső app, ugyanolyan kiábrándító. 

4 beszélgetésem volt, ebből  1 srác közölte idősebbnek írta be magát, mert kedveli az idősebb nőket. Másik nem válaszolt, harmadik igazán rövid beszélgetés után csak annyit írt, hogy most nyelvórára kell mennie, de ott is maradt. Negyedik pedig megkérdezte a zenei ízlésem, és nem tudom mi akaszthatta ki, az hogy nem kedvelem az erős metált, vagy a tuc-tuc zenét, de tiltott is.

Idén elmentem személyes találkozókra is, ahol kifejezetten a párkeresés volt a cél. Azonkívül, hogy mindenki zavarban van, és ugyanúgy nehezen megy oda a másikhoz, az is kiderült, korosztályombeli pasik azért keresnek fiatalabbakat, mert nekik kevesebb a lelki bajuk. És még vállalnak gyereket.

Amúgy meg 35-nek nézek a legtöbben, ami jó, mosoly van és amikor kiderül 45 akkor hátraarc. Ez az élet.

És a chat.hu chat felületet pedig nem ajánlom senkinek. Vagy csak nagyon erős humorral, vagy pszichológiai tanulmánynak.

A nyers szexualítás, amikor a szia után, a szeretsz szopni?, vagy hátulról szereted?, és most még lágy voltam, de ez a keményfarok, és játszótárs, izmoskan felhasználónevektől talán nem is lehet mást várni.

Aztán ott van a „cseles” aki 10 mondatban kérdezget csak hétköznapin, majd küld egy faszképet. És a másik, aki a light kérdések után csap bele a lecsóba.

Vannak a matematikusok, akik a mellméretre mennek rá. Bár azt nem tudom, hogy lehet egy szám-betű kombóból megállapítani, hogy valóban mekkora lehet a mell. Sőt, testmagasság súlyból azt is tudja, jól nézek ki. De az biztos, hogy azzal már tisztában kellene lennem, hogy mekkora az átlagos farok, és az attól nagyobb leginkább centiben kifejezve.

És amikor nagy realistán közlöm, hogy bocsi, de nem centivel a kezemben szoktam szeretkezni akkor kiakad és letilt. Belementem ezekbe a „játékokba” mert annyira kíváncsi voltam, hogy komolyan meddig megy el értelemben. Semeddig, ott maradt egy szinten.

Az pici statisztika, hogy a 30-on évesek mindegy ki, csak szex legyen. És buknak a 40+-ra.

A 40 és +, óvatosan közelít, majd belevág. És többüknek feleség család, elmondja mert őszinte, csak fantáziál. Vagy párja egy hónapot otthon van 1 hónapot távol, keres valakit.

Az 50+ és 60 + pedig egyenesen perverz.

És vannak a fétisesek, és az olyan férfi, akit seggbe kellene dugni, vagy kifestené magát, de ehhez nőt keres.

Fantasztikus felhozatal van piciny országunkban.

Komolyan az ember áldja az eget, hogy szingli. Viszont cserében bánja is valahol, mégis azt érzi, ez így marad.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...

Van fél órám, dolgozik a hajfesték…

Míg kapcsolódom saját magam energiájával, és elmélkedek a rendbehozásomon, adódott egy lehetőség, hogy a szüleimmel Hajdúböszörményben töltsem a gyermekmentes hétvégét. Természetesen igent mondtam, a véletlenekben már régóta nem hiszek, de talán nem is hittem sohasem.  Így pénteken fél napos meló után az első esős hétvégén elindultunk, és mindenféle útlezárásokon át, terelések közepette egyszer csak odaértünk. Vonzott a meleg víz nagyon. Régen nagyon fázós voltam, most valamivel jobb, Apukám szerint változó kor, és jön majd megint a megfagyok időszak, nyugi. Azonnal lementünk a vízbe, míg Apukám családfás rokonokhoz el. Így kettesben maradtam saját Anyukámmal, és meglepően őszinte beszélgetés volt, a rá váró mellműtét (rák) érzéseiről. Nagyon örültem neki, hogy beszélünk róla, másrészt terelte a figyelmemet a délben kapott elbocsátó szép üzenettől, az éppen aktuálisan „lehet ebből valami” pasitól, másrészt jó volt érezni a végtelen bizalmat.  Mai napig nem volt időm kisírni ma...

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...