Egyszerűen Én, amilyen vagyok

Igen, ma megvolt fél 4-es regisztrációval, 4 órás kezdéssel, egészen negyed 7-ig.   A tornaterembe voltunk besűrítve, de már a regisztrációnál éreztem, hogy ez a titkársági hölgynek a harmadik fekete pontja volt. Bizton állítom, össze fogok vele veszni az 5 év alatt. Szóval tornaterem. Jó, hogy időben érkeztünk, mert hiába tudta a tantestület mennyi diák van, szorozva alapvetően két szülővel, nem volt annyi szék. Viszont így 25 percet kb, néma csenden várakoztunk az igazgató szerint kétfunkciós tornateremben, ami funkcióját tekintve most szauna is volt. És viccet komolyan félretéve, valóban. Az összeállítást elnézve az anyák jöttek többségében. Voltak páros szülők is, valahol irigylésre méltóan, hogy még együtt vannak. És volt pár csak apukás kísérés is, ezt pedig betudtam az informatikai vonalnak. A tájékoztatás az igazgató beszédével kezdődött, melynek fő csapása az alapvetően fiú diákokból álló iskolában a hiányzás, a késés, a testi és szóbeli egymás ellen elkövetett tet

Tegnap megtörtént egy vásárlás, mutatom miket vettünk: Ez itt 5800 forintba került, és bő 3 nappal számolok ez esetben, de a sajt bor nem fog addig elfogyni azt gondolom. Ezek a termékek nem a legolcsóbbak, viszont cserébe minőség. Baguette-et azért nem láttok, mert azt sütöttem. Ha 3 napra számolom, akkor detto ugyanúgy jövünk ki 1000 Ft/fő. És akkor visszakanyarodok ehhez a bejegyzéshez: itt Végül „love Párizs” pulcsi itthon maradt, magas sarkú jött a napfelkeltés képeket látszik is. Sálat nem vittem, blézert igen. Szilárd tusfürdőt és sampont vittünk, és rendben volt így. Textilszatyrokat vettem, jaj nem is fényképeztem…. És sikerült a hajfesték a gyógyszertárban. Erről tudni kell, hogy nem henna, de természetes összetevőkből van. Itthon Notino shopban lehet kapni az online felületen, és most éppen 4380 Ft, kint vásárolva 3500 volt. Akit érdekel, nézzen utána, szuperül fedi az ősz hajszálakat roncsolás nélkül, és elég nagy a színskála.   Cellulitiszre ezt a krémet ve

Igen megérkeztünk. Picit körülményesebben igaz, mint gondoltuk, de itt vagyunk.      Az egész ott kezdődött, hogy valamiért a google nem ajánlotta fel a szokásos útvonalat a reptérre. De betudom annak, hogy egész Párizs építés alatt van az olimpia miatt. Így az amúgy is drága , kettőnknek 20 eurós airport jegyet megvéve eljutottunk disneyland -ig, ahol is vehettünk 38 euróért kettőnknek egy vonatjegyet 11 perces útért. Azt hittem a guta megüt, de nem volt mit tenni, és semmit nem ajánlott fel a net, hogyan is juss el a reptérre. Majd kiérve, kapukon át. Ja igen, itt minden automata volt. Magadnak nyomtasd ki a beszállókártyát, a bőrönd címkét, tedd a bőröndre, és amit kifelé szerettünk volna, tedd a szalagra, és hajrá, mehetsz a kapudhoz. Megjegyzem méregettük a bőröndöket, át is pakolásztuk, és   a mi mérlegünk   nem mutatott 22 kilót, ehhez képest a reptéri mérleg 22,9 kg-ot jelzett, ekkor nagyon nagyot sóhajtottam, mert 23 kiló a hát, utána ráfizetés. Szóval kapukon át időben,

Utolsó napok jöttek el, és semmit ne bánok..  Nem bánom, a sok pénzt amibe ez az egész került. Nem bánok semmit. Miért is tenném. Az órákat az ablakban ülve és nem a várost nézve...  Semmit, egy percet sem. Itt a helyem.  Nincs elvesztegetett idő. Most azért nem írtam, mert leülepedés van. Végiggondolás, otthon mit kell máshogy tenni, mit kell máshogy végiggondolni.  Visszaszámlálás otthon indul majd. Írok még....