Azt mondanám súroltuk, éppen csak.
Ha bekötött szemmel vittek volna oda, azt gondolom Párizs. Ez Nekem Lyon.
Pont ugyanazok az utcák, ugyanazok a feeling érzések. Ugyanaz az energia. Nagyon otthon voltam. És mivel nagyváros, így a shoppingra koncentráltunk, így városnézésből egy kis töredék maradt, de figyú, nem bántam egy cseppet sem. Olyan dolgokat kellett beszereznem, amiket töredék áron vettem most meg, a magyar árakhoz képest. Másrészt pont benne volt az az energia a levegőben, hogy oh, visszamegyek még oda. Mire a város kör megvolt, meg is beszéltük, hogy egy hosszúhétvége ide még kinéz.
De amit lóti-futiban láttam, az egy csoda volt, majd amikor a szüleimmel összefutottunk megvettem a tipik Lyon-i sütiből 3 félét, és négyen jól benyomtuk, és azt hiszem még maradt is.
Fantasztikus élmény volt az egész város. Másrész az az érzés megint átjött, hogy városban mennyire jobban érzem magam. Azaz mennyire feltölt a nyüzsi, a pörgés ami ott van. És a fantasztikusan türelmes franciák, meg aztán a kedvenceim.
És
végre sikerült egy gyógyszertárban megvennem a hajfestékeket. És a kedvenc Monoprix-es
szatyromat a másik boltban. Béke van.
Lyon visszamegyek még......
Mehetünk!!! Mehetünk???
VálaszTörlésMehetünk!!! Mehetünk???
VálaszTörlés