Kávéfogyasztás

 

Egy kis mellékvágány, de érdekesség.

Mert, hogy vita van a kamasz gyerekkel a kávéfogyasztás mértékével kapcsolatban.

Mondtam neki kigyűjtöm a fontos infókat ezzel kapcsolatban. Viszont elég érdekesnek találtam, így gondoltam veletek is megosztom.

Mert a kávét legtöbben fogyasztjuk, leginkább azért, hogy éberek legyünk, vagy összeszedjük magunkat. Azaz ennyi fogalmunk van is róla, de nézzük akkor, hogy mi a valóság, és mit is kell tudni igazán:

A wikipédia szerint maga a kávé egyszerre jelenti azon termékeket, melyeket bizonyos kávéfajok magvainak feldolgozásával állít elő a mezőgazdaság és az ipar (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), valamint azt az italt, amelyet az előbb említett termékekből készítenek, s amely világszerte népszerű élvezeti cikk.

De azt szerintem nem tudta szinte egyikünk sem, hogy élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek. Azt hogy persze hogyan kell pörkölni, vagy hogy egyáltalán meg kell pörkölni, nem tudom miből gondolhatták. De a szerzetesek zsenik ugyebár.

Viszont a másik legenda szerint egy Rhazes (852–932) nevű arab orvos a kávét, a quawa nevű élénkítő növényt orvosságként használta, és ő említette „A kontinens” című munkájában. Ez mondjuk valamivel kézzelfoghatóbb Nekem.

Ennek folyományaként 1000 körül Avicenna, a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. A 15. században pedig a szufi szerzetesek ( már megint a szerzetesek) használták szintén élénkítő hatása miatt. Innen került ki, és vált ismertté a társadalom minden rétege számára.

A kávéfogyasztást itt-ott többször is betiltották. A kávéfogyasztás bűnnek számított.

A magyar szájhagyományban a „fekete leves” kifejezés a 17. századból származik. A kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté.

Az első kávéházat pedig 1550-ben nyitották Isztambulban, Európában pedig Velencében 1624-ben, ahol baristák, vagy magyar nevén kávépincérek szorgoskodtak.

Fontos megjegyezni, hogy a kávé maga valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradtságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállítja a fáradt szervezet olyan állapotát, amelyet az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

Mert a kávé legismertebb hatóanyaga a koffein. Ezt megtaláljuk még a teában, a kóladióban és a kakaóban is.

Az orvosi feljegyzésekből bőven tudjuk, hogy a kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. Pontosabban maga a koffein elég sok mindenre hat. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ.

Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein.

A fogyasztás utáni tízedik perc körül a véráramba kerül, hatására pedig megemelkedik a pulzus és a vérnyomás.

A 20. perc körül már jóval koncentráltabbnak érezheted magad, figyelmed élesebb és fókuszáltabb lesz, pörögni kezd az agyad, kevésbé leszel fáradt, és sokkal egyszerűbbnek látod a problémák megoldását is.

A 30. perc környékén a szervezet elkezd több adrenalint termelni, élesedhet akár még a látás is, míg a 40. perc környékén nő a szerotoninszint, és még az izomerő is fokozottabbnak tűnhet.

A fogyasztás utáni negyedik órában felgyorsul a sejtekből való energia felszabadulásának mértéke, így a szervezet még akkor is zsírsejteket éget el, ha tulajdonképpen nem is végzel erőteljes fizikai aktivitást. Mindemellett a gyomorsav és az emésztőenzimek termelődése is fokozódik.

3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. A kávé elfogyasztása utáni hatodik órában azonban már nem túl pozitív a hatás, ilyenkor érvényesül ugyanis igazán dehidratáló hatása, ami miatt nemcsak vizet veszít a szervezet, de fontos ásványi anyagokat és vitaminokat is, ami akár a kalcium-anyagcsere enyhe zavarához is vezethet. Ilyenkor érzed azt, hogy hirtelen hulla fáradt leszel, és nyomás megiszol egy másik kávét. De nagyon fontos, hogy a koffein nem tud energiát adni, így valójában becsapjuk vele a szervezetet: a testünknek valódi energiát és erőt kizárólag az ételek képesek biztosítani.

A túlzásba vitt kávéfogyasztás kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz, és előfordulhat szem tikkelés is. Megemeli az adrenalin, a dopamin és a glutamát szintjét. Ez úgy veszed észre, hogy extrán feszültek és túl éberek leszünk, sokminden kezd irritálni minket, megemelkedik a szívritmusunk és akár még dühkitöréseink is lehetnek.

Amit még jó tudni, bizonyos kutatások kimutatták, hogy a vér magas koffeinszintje csökkentheti az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. De ez alapvetően a diabétesz diétának, azaz a fogyásnak köszönhető, amit persze maga a koffein is elősegít, de önmagában a kávéfogyasztás nem.

A Semmelweis egyetem, és egy Brit kutatás szerint a mérsékelt mennyiségű kávé fogyasztása előnyős hatással van a szívre, és csökkent a stroke kockázatát is. De még az is kiderült, hogy a korral járó szívelváltozásokat is visszafordítja a rendszeres fogyasztás.

Egy kanadai kutatás szerint a kávéfogyasztás bizonyos fokú védelmet nyújthat az Alzheimer- és a Parkinson-kór ellen. A vizsgálat során arra voltak kíváncsiak a kávénak milyen összetevői játszanak ebben szerepet. A csoport három különböző típusú kávét vizsgált: világos pörkölésűt, sötét pörkölésűt és koffeinmentes sötét pörkölésűt.

Kiderült, hogy a koffeines, és mentes kávénak is ugyanaz volt a hatása. A pörkölés viszont felszabadít egy olyan anyagot, ami alapján a sötétebb pörkölésű kávé jobban véd a világosabb pörkölésűnél.

Egy másik vizsgálatból pedig kiderült, hogy különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti. Ez azért jó hír nem?

De az is kiderült, hogy napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett - csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.

És akkor, itt jön a de rész:

Nem mindegy, hogy milyen kávét fogyasztunk. Az őrölt kávé fogyasztása csökkenti a halálozási esélyeket, ezzel szemben az instant kávét fogyasztóknál ez nem mondható el.

És az sem mindegy mennyi kávé legyen az, amit elfogyasztunk. A vizsgálatok során 3 kategóriába sorolják a fogyasztókat:

• nem fogyaszt
• mérsékelten fogyaszt: 0,5-3 csésze kávé
• jelentős mennyiségben fogyaszt: 3 csésze fölött/ nap.

De a legfontosabb a mg mennyisége, mert ez alapján van a korhatáros besorolás is:

• 45 mg/ nap               4-6 éveseknek
• 62,5 mg/ nap             7-9 éveseknek
• 85 mg/ nap               10-12 éveseknek
• 2,5 mg kilónként        13 éves kortól
• max 300mg               terhes nők esetén
• 200-300 mg              felnőtt ember.

 És hogy legyen egy kis viszonyítási alap, átlagban:

• 30-40 mg koffein egy 0,33-as kólának felel meg. 40-250 mg egy energiaital
• cc. 135 mg egy filteres kávé
• 30-110 mg egy instant kávé
• 80-100 mg egy eszpresszó ( 30-50 ml)
• 80-100 mg az eszpresszó alapú italok, cappuccino, macchiatos, americanos
• 40-130 mg nespresso kapszula, intenzitástól függően
• 30-50 mg egy fekete tea
• cc. 36 mg egy zöld tea
• cc. 24 mg egy fehér tea
• 0 - 8 mg koffeinmentes kávé

A kedvelt helyeken a koffein a következők szerint alakul:

A Starbucks valószínűleg a világ legismertebb kávézója. A legtöbb koffeintartalmú kávét is kínálja.

A Starbucksban főzött kávé koffeintartalma a következő:

• Rövid (8 uncia): 180 mg
• Magas (12 uncia): 260 mg
• Grande (16 uncia): 330 mg
• Venti (20 uncia): 415 mg

Ezenkívül egy adag eszpresszó a Starbucksban 75 mg koffeint tartalmaz.

A Starbucks koffeinmentes kávéja a csésze méretétől függően 15-30 mg koffeint tartalmaz.

A McDonald's az egész világon árul kávét, gyakran a McCafe márkanév alatt.

Annak ellenére azonban, hogy az egyik legnagyobb kávét árusító gyorsétteremlánc, nem szabványosítják és nem számítják ki a kávéjukban lévő koffein mennyiségét.

Becslés szerint a főzött kávé koffeintartalma körülbelül:

• Kicsi (12 uncia):    109 mg
• Közepes (16 uncia): 145 mg
• Nagy (21–24 uncia): 180 mg

A presszójuk 71 mg-ot tartalmaz adagonként, a koffeinmentes pedig 8-14 mg-ot tartalmaz, a csésze méretétől függően.

Tehát, összefoglalom picit:

Nem mindegy hány éves vagy, és hány kiló. Nem mindegy a szemes kávé pörkölése. És nem mindegy az elfogyasztott lefőzött kávé milyensége.

Ha mondjuk engem nézünk, és ha kilóra megyünk 70 kg vagyok. A fenti táblázatból kiindulva 70 x 2,5 mg, az 175 mg kávé.

Általában sötét pörkölésű eszpresszót iszom reggel. Az 90 mg.

Viszont délelőtt fekete vagy zöld teát iszom, úgy 1,5 litert. Uff ha ez fekete tea, akkor az 254 mg, zöld tea esetén 177 mg. Ez persze valamivel kevesebb lesz, mert az egy csészébe szükséges teafüvet, vagy egy picit többet használok el egy komplett kannához. Szóval átlagolva mondjuk, fekete esetén legyen 200mg, és zöld esetén 120 mg.

Fél 3-kor megiszok egy kapszulás kávét közepes erősséggel, ami durván 70 mg.

Jáj. A számok összesítve: legrosszabb esetben 360 mg, legjobb esetben pedig 280 mg. Szóval a nagy átlagos előírt fogyasztást ( 200-300mg) is meghaladom ha fekete teázok délelőtt.

Hozzáteszem, soha nem nézem a koffein tartalmat egy-egy termék megvásárlásakor, lehet rá sincs írva? Meg fogom nézni, mondjuk egy teás dobozon, vagy a kapszulás kávén.

De persze a legfontosabb, hogy a nap folytán, mit és hogyan viszünk még be a szervezetünkbe, mennyit eszünk, és micsodát, mert az ételeknek is van folyadék tartalma. De fontos, hogy mennyi vizet fogyasztunk el a nap folyamán vagy a kávézás mellé.

Olaszországban mindenhol és itthon a perfektebb helyeken, kapsz az eszpresszó mellé egy kupicában, egy kis szénsavas hideg vizet, ami például a koffeinnak a fogakra gyakorolt rossz hatását is csökkenti. 

És még egy kis érdekesség egy budapesti sétáról, ahol is kiderült, hogy Jókai Mór a kávéházban javított kávét kért, ami a cukros-tejjel felöntött kávét takarta.

De látszik, hogy kávét inni nyakra-főre értelmetlen. A fogyasztást követően 6 óra után megy negatívba a hatás. De ha reggel megiszunk otthon, a melóhelyre beérve, és még 10 órakor is egy kávét, ha csak az eszpresszóval számolok 270 mg-nál tartunk. És még csak délelőtt van.  

Szóval azt tudom mondani, ésszel, felelősséggel, mert mint minden fogyasztásnál, ennél is a mérték a fontos.

És akkor a vitát eloszlatva nem volt igazam, hogy a gyerek két kapszulás kávét nem ihat meg egy nap. Bár a súlyát, csak betippeltem, de benne van a megengedhetőben. Valóban tévedtem.

Még lesznek ilyen vitát eldöntendő bejegyzéseim, meglátjuk mit mennyire gondolok jól, vagy rosszul….