Péntek óta hivatalosan is van egy papírom arról, hogy okleveles pozitív pszichológia coach lettem.
Elvégeztem egy tanfolyamot online, angolul, saját magam osztottam be az időmet, aminek nagyon örültem. Viszont így már papírom is van arról, hogy oszthatom az észt, hogyan legyél pozitív.
Ez foglalta le minden időmet amúgy, az utóbbi hetekben, és az hogy vége lett az idei tanévnek is a gyerkőc szempontjából, hogy idén 18 éves lett és jogosítványt kért, és ezek intézése, hogy lejárt a szig-je, és felveheti az életkezdési támogatását, ami 130 ezer forint. Ebből mondjuk egy életet nem lehet elkezdeni, cserében több mint a nulla.
A tanfolyam igazán érdekes volt, mert ezek egy részét valóban tudtam már, és persze alkalmazom is, ahányszor ki kellett húznom magam a gödörből. Így alapvetően egész könnyen ment a tanfolyam, jó kis eszközök vannak benne, és arra is megtanított a beszélgetések hogyan történjenek. Egy komplex átfogó tananyag.
Ha érdekel elindítottam a @nekedtudom insta oldalt, ahol hétköznapi okosságokkal tömőm majd a kis buksikat.
Párkeresés terén semmi, igaz túl aktív nem voltam. Elmentem egy MI párosításos ismerkedős estre 9000 forintért. A párosítások jók voltak, mert a 2 pasival valóban jót beszélgettem, viszont a kémiát nem lehet beledumálni, pedig komolyan igyekeztem elengedni a feketepontos részeket. Értem itt pl, a szerintem nem oldalzsebes rövidnadrágba jössz és pólóban egy ilyen alkalomra, de mit sem számított.
Plusz melók megvannak, szerintem be is zárult a kör. Van a kutyás sakkozó, heti 1. A cicás havi 1, és a 3 gyerekes kéthetente 1 alkalom.
Ezzel nagyjából kimerítem az energiáimat, cserében hasznosnak érzem magam, és van pénzem elmenni mondjuk ismerkedni kilencezerért….
Tömören most ennyi, mert a tegnapi múzeumok éjszakája után nagyjából úgy érzem magam mint aki másnapos, kóma és fáradt. Ezekből érzem, hogy nem vagyok már annyira pipi, de majdnem 46 évesen szavam nem lehet….
Megjegyzések
Megjegyzés küldése