Évzárás…összegzés

Mint a legtöbb minden, ez is divat lett. Zárjuk le az évet magunkban, és összegezzünk, mit értünk el. 

 

Ismét ünneprontó leszek, vagy értetlen….

Ezt senki nem teszi meg év közben, vagy egy projekt után? Miért kell megvárni az Év végét, vagy az elejét? Szerintem havonta is lehet összegezni, de akár hetente is, hogy valahogy sikerült éppen túlélni, vagy végre befejeztünk valamit, vagy éppen de jó valaminek vége lett, vagy juhu, éppen el tudunk kezdeni bármit. Miért kell ehhez megvárni, az év végét? És kérdezem, de csak csendben, múlt januárban hogy is volt? Emlékszik valaki? Na jó, lehet épp a január megvan, de mondjuk a március? Hogy hogy volt, mit terveztünk, végig tudtok gondolni egy egész évet, csak úgy spontán?

És kb, ugyanezeket írnám a fogadalomtételre is. Miért várunk január 1-ig?

Ha reálisak vagyunk, év közben is megy az összegzés/fogadalomtétel, és akkor legalább van sok siker, és gondolom sok kudarc is, és sok fejlesztendő terület. De súgok egy picit: ezt mindig a helyzet adja és nem az, hogy éppen hétfő van, vagy a hónap első napja. Hanem hogy épp megütközünk egy falban, és eldöntjük, változtatunk. Éppen nem érezzünk jól magunkat a bőrünkben, akár azért mert éppen esős idő volt, és bekuckóztunk, szerelmes filmeket nézve csokit kajálva, és plusz kilók jöttek fel; vagy éppen azért mert megbántottunk valakit a nem helyes viselkedésünk miatt; vagy éppen mi bántódtunk meg, mert túlságosan kitártuk a szívünket…

És akkor jönnek, az „Én soha többet”, És holnaptól fogyózom”, „többet ilyet nem csinálok” kezdetű mondatok, fogadalmak, és összegzések, amiket nem mondunk ki, csak tudat alatt ott vannak. Hiszen adott helyzeteken, állapotokon változtatni szeretnénk és ezekre az elhatározásokra egy legalább belső összegzés során jutottunk: Mennyire meghíztam, mennyire megbántottam, mennyire megbántott és hasonlók.

És akkor most jelezném minden kedves soraimat olvasóknak, hogy szerintem ez így okés. Elemezzük az életünket, összegezzünk ha kell, és változtassunk ha kell, naptól, hónaptól függetlenül. Mert minden egyes ilyen után, ünnepelni is lehet. És kell is. Ez egy picit kötelező része a dolognak, aztán majd magától menni fog. Apró összegzésekkel, következtetésekkel kezdjünk, és apróbb változtatásokkal, és jöhetnek az apró megünneplések is.

Kezdjük ott, hogy leírod minden nap, miért vagy hálás. Jó lenne legalább 3 dolgot leírni, de lehet az elején ez nehéz lesz. Mert nagyon agyalni kell. De ide tartozik az is mondjuk, hogy késve indultál, mert vissza kellett menni az ernyődért, és mégis időben beértél…. Ezért is lehetsz igazán hálás. Nem kell hatalmas dolgokra gondolni, viszont 3-nál meg kell állni, hogy értékelni tudd őket.

Ez abban segít, hogy egy idő múlva rájössz, nem annyira szar az életed, mint gondolod.

Heti rendszerességgel kérdezd meg magadtól, és persze írd le, mit tettél magadért? Olyan dologra kell gondolnod, amit tényleg csak magadért tettél (anyák hatalmas hátrányban), azaz csúnyán mondva, csak Neked volt hasznod belőle. És itt sem kell nagyon komplikált dologra gondolnod. Kedd este végre leültél olvasni és töltöttél egy pohár bort magadnak, vagy magadra zártad az ajtót és vettél egy nagy habos fürdőt (kádasok előnyben).

Rá fogsz kapni az ízére és eljön az a pillanat, amikor már le sem kell írnod. Mert egyrészt nyitott leszel a körülötted lévő jó dolgokra, másrészt megteszed magadért, mert foglalkozol magaddal. És ez már pont elég, hogy jobban érezd magad.

Szóval ne várd meg a következő január elsejét, mert sokmindenből kimaradsz…..