Ugrás a fő tartalomra

Amikor azt gondolom, hasztalan vagyok….

Egész héten beteg voltam. Múlt vasárnap nagyon fájt a torkom. Ez aztán a héten abban nyilvánult meg, hogy nagyon taknyos lettem, fájt a fejem, hapciztam sokat. Azt gondoltam megfáztam, de a szokásos pálinka kúra nem segített, ekkor éreztem, ez most valami más lesz. Elkezdtem a gyógyteákat inni, valamit segített, hol jobb volt, hol viszont pocsékul éreztem magam.

Csütörtök estére egyedül maradtam, és már 7-kor itthon. Éreztem valami nincs rendben. A két délutánt csendesen, ágyban filmezve töltöttem. És azt kell mondjam, igazán élveztem. Azt gondoltam a hétvégét is rászánom erre. Picit kimozdultam szombaton, francia kekszet kutatva, de hamar levert a víz, és kábult lettem, így akkor már hazasietve, takaróba burkolózva töltöttem a délutánt…

Gondoltam este kiütöm magam, szokásos forró tea pálinkával…..Mit sem ért.

Viszont ez az egész furán zajlik, étvágyam volt, kedvem is néha ehhez ahhoz, máskor semmihez….

Reggel aztán gondoltam összeszedem magam, jön a gyerek haza, és egyébként is.

Ez addig ment, hogy ebéd után azért elmentem a könyvvásárra, és 4 könyvvel hazatérve, ismét kinyiffanva, bealudva vártam a gyerkőcöt? Mire jött, valamelyest magamhoz tértem, és a nap közben jobb pillanataimban bekevert sajtos, és pacsa sütése várt rám…

Mindeközben valahogy kivasalódtak a ruhák, az ágyneműt kimosta a gép, hátha abban van valami, kitakarítva…. mégis a nap nagy részét ágyban takaró alatt hol bealudva, hol kómásan….

Netflixet azt hiszem kimaxoltam….egy időre biztosan.

Ma délután a könyvekkel hónom alatt azon gondolkoztam, azért mennyire jó lenne annyira elengedni magam, hogy valakihez hozzábújhassak, így betegen, hogy valaki vigyázzon rám. És azt se tudom milyen ez,….Nem voltam régebben sem beteges, így felidézni sem tudom, milyen lehet, ha valaki gondoskodik rólad….Én tettem mindig mással…

Anyaként talán nem is lehetsz beteg, csak ha nincs itthon a gyerek. Mint gyerekkoromban a szünetekben nyomtam az ágyat…..

Viszont élveztem a semmittevést, a nyugit, a békét, a céltalant….

Mégis ez lett a ying a yang mellett, hogy 1 hét elteltével sütni kellett valamit. Hasznos is legyek…Bár nem tudom ki eszik meg ennyi kaját, vagy majd egész héten ez lesz a mnű, vagy a 10órai...Mindegy...

 



 

Közben a legnagyobb hasznom mégiscsak az volt most, hogy igazán figyeltem magamra, teljesen. 

Bárcsak sokszor megtehetném…..

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beszéljünk az érzésekről….

  Mindenkinek vannak, és mindenki érezte már. Pont ezért érdekes téma. Merthogy, van ezzel azért egy kis gond. A tapasztalt érzéseinket, ugyanúgy mint szinte bármit, jól eltároljuk, és elő- elővesszük ezeket. És itt a gond. Azaz a baj alapvetően az, hogy dolgokhoz kötünk érzéseket. És aztán ha megtörténik a dolog, akkor elvárjuk, hogy az érzés megérkezzen. Ha pedig nem így van, akkor keressük a hibát. Picit belemélyedek ebbe az egész gondolatba: Aki nem jártas a flow gondolkozásban, flow életben az kevésbé figyel erre az egész dologra, mint ahogyan Én, de kifejtem. Képzeljünk el egy nagyon egyszerű jelenetet. Esti találkozó egy pizzériában. Ez jól hangzik ugye? Már előre van egy nagyon szuper elképzelésünk erről az estéről, szinte érezzük a pizza illatát, puhaságát, ízét a szánkban. Megvan? A pizza íze a szánkban és a többi flanc, amit oda gondolunk. Máris elvárásaink vannak az estével kapcsolatban. Magunk által felállított elvárások. Jaj, tök jó lesz a hely, érezzük a mel

Genf

 Ismét nagyon fáradtan, de mégis feltöltődve, de nem kicsit.  Ma Genf felé vettük az irányt, és mennyire jól tettük. Volt cél, de mégis. Merthogy Genf Nekem a kis Párizs.  Genf volt, hogy egy ideig Franciaország fennhatósága alá tartozott. És ezt tökéletesen meglátszik az építészeten. Ugyanazok a ház típusok, a fém korlátokkal, Ha bekötött szemmel vitt volna valaki ide a városka közepébe, nem biztos, hogy egyből azt mondom, hogy na ez tuti nem Párizs.  Nagyon az a feeling, kezdve az igazán igényesen öltözött idősebb, de valamit is magára adó fickókkal. És amikor nagyfiam éppen párt keres nekem, és azt mondja legyen 50 éves, akkor max ilyet tudnék magam mellé elképzelni. De persze tudjuk hol hibázik a rendszer, az ilyen korú pasiknak, pont nem az Én korombeli nő kell. Lépjünk is tovább. Még be se értünk a városba, és máris elvarázsolt, és pont a volt francia vonatkozás miatt, itt is francia a nyelv, kivétel a frankos fizetés, és hogy EU-n kívül vagy, így net is is nuku. Persze ha előfiz

Annecy

Ma végre kimozdultunk az eső alól, és szó szerint. Elmentünk oda, ahol nem esik.  A választott város pedig nem més mint, Annecy Franciaország gyöngyszeme, a francia Velence.  Az óváros rész ugyanúgy vízre épült, mint Velencében. Most lényegesen alacsonyabb itt a víz, látszik is, hogy mennyire tiszta, elképesztő. Aki egyébként videót szeretne látni, kérem a tik-tok-on nézzen, kövessen.  Az óváros, nagyon szép, édes kis alacsonyabb házakkal. Egyébként maga a város, látszik, hogy a turistákra alapul, a legtöbb ház aljában valami souvenir shop. Szokásos tömeg. Nagyon kedves város egyébként, ha azt a szépségét meglátod ami valóban ott van. A vadregényes kis utcákkal, a nagyon helyes spalettás ablakokkal. A lépcsősorokkal, és jó hangulatokkal. Teszek ide képeket, mert elég fáradt vagyok, kb, ennyit tudok írni csak... Sorry.