Ugrás a fő tartalomra

Arcolvasáson voltam

Jelentkeztem nem túl rég arcolvasás modellnek. Múlt hétvégén került erre sor.

Maga az arcolvasás mindig is foglalkoztatott, és az egyik kedvenc sorozatom a „Hazudj ha tudsz!”. Végtelenszer meg tudom nézni a részeket, és figyelem, hogy mit figyelnek. Természetesen már könyvet is olvastam a témában. Viszont ez egy nagyon összetett dolog. Alapvető jellemet is le lehet olvasni az arcról, de sokkal mélyebb momentumokat is.

Kíváncsian vártam az előzmények ismeretében, hogy mi olvasható le az arcomról.

Kis plusz infó annyi, hogy az arcot két oldalról nézzük. Van az érzelmi oldal (a szív oldala) és a logikai oldal. Ennek megfelelően, egy-egy momentum, mind a két megközelítésben nézhető. Hogyan reagálok dolgokra érzelmileg, és hogyan logikailag.


 

Próbálom rendszerbe szedni a röpke 4 oldalnyi információit, hogy ne csapongjak annyira…..

Kiderült, hogy nyitott a tekintetem, ami azt hozza magával, hogy nagyon nézek, és sok mindent meglátok. Olyanokat is, amit jó lenne nem látni, de mivel nagyon nézek, és folyamatosan, ez nehezen kivitelezhető. Képalkotásom nagyon jó, és ezért képekben képzelem el a bejövő információkat, amiket próbálok szűrni is, mind a szememen, mind a fülemen bejövőket.

Kedves ember vagyok és szókimondó, de ezt nagyon kedvesen teszem. Döntéshozatal gyors és a saját szempontjaimat veszem figyelembe. Egyedi döntésem van, nem mások tapasztalatára támaszkodom.

Csoport részeként képzelem el magam, de egyedül dolgozom, és nem szeretem, ha beleszólnak, azt hogyan tegyem. Megszerzem a szükséges információkat a munkámhoz, és aztán egyedül elvégzem. Logikailag, azaz munkában gyakran reagálok, viszont érzelmi dolgokban gyorsabban.

Megbocsájtó ember vagyok, viszont nem felejtek. Fontos a család, a gyermek. Fontos, hogy a körülöttem lévő emberek jól legyenek, akkor leszek Én is jól.

Precizitásra törekszem, és nagylelkű vagyok, de ezt már csak indokkal teszem. Nem szaladok azonnal csak úgy.

A pénzt módszeresen beosztom, erre odafigyelek. Viszont átalakult a pénzkereset értelme és már, magamra is költök. (mennyire igaz, végre eljutottam idáig….)

A nehézségeket nem küzdelemnek veszem, hanem megoldandó feladatnak. Nincsen semmiféle függőségem. És ha érzelmileg érint valami, akkor abban nagyon kitartó vagyok.

Őszinte, lojális és tiszta szívű, érett személyiség vagyok.

Nagy vonalakban ez vagyok Én.

Viszont ami nagyon érdekes volt, amit inkább kifejtenék, hogy jóformán minden arcrészleten nyomott hagyott a válás és az, amin keresztülmentem.

Lelkileg, érzelmileg be vagyok zárkózva, mert logikailag még nincsen feldolgozva az, ami történt.

Bűntudattal küzdök a múltból, és érzelmi oldalon emlékőrzés van. Védekező mechanizmust alakítottam ki logikailag. Érzelmileg pedig szűrök rendesen.

Nem igénylem a támaszt magam mellett semmilyen téren, a múltbéli csalódás miatt. Hogy akkor mindent megtettem, de ez nem volt elég, és nem szeretnék megint egy pofont kapni az élettől.

A feldolgozás miatt, az élvezeteket hátracsoportosítottam. De nagyon koncentrálok, hogy megéljem az adódó örömöket, amikről tudom, hogy messze nem olyanok.

A történtek miatt a kedvességem visszafogott másokkal szemben. Sokat sírtam az elmúlt időben. Érzelmileg beleállok a dolgokba, a kitartást használom a túlélésre.

Két év telt el, és eddig jutottam. Igen, a mai napig nem veszi be az agyam ezt az egészet. Racionális ember vagyok, de ez túlnő azon. És mindig is bezárkóztam, ha sérelem ért. Azonnal bizalmatlan leszek a többi ember felé. Védem magam. De ez szerintem túlélési reakció. Én így.

Viszont mindemellett látszanak a személyiség változások is. Hogy hogyan alakított az, hogy most már máshogy élek, más feltételekkel, hogy miket teszek magamért, és hogy folyamatos változásban vagyok.

Leolvasható volt, hogy rendszeresen sportolok, hogy visszavettem az étkezés mennyiségéből, és kedves mentorom, a spiritualitás felé való nyitottságom is a homlokomra van írva….. Lehet, tényleg ezzel kellene foglalkozni? (aki esetleg nem olvasta, az itt a linken megteheti)

Megerősítésnek nagyon jó volt, hogy vagyok egy úton, amin haladok, és a jó felé. És nagyon sok pozitívum megjelent már, a döntések, hogy több energiát fordítok magamra, azaz fontos, hogy jól legyek, hogy végre költök magamra, hogy megélem a dolgokat, hogy kiállok magamért.

De a legjobb az egészben, hogy annak ellenére, ami történt Velem, meg tudtam maradni, egy remek és kedves embernek. Én azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bumble 1.2

  És akkor jöjjenek az első tapasztalatok a randiappal kapcsolatban: Úgy látom, hogy attól, hogy valaki bejelöl engem, és én is bejelöltem őt, és chat-et indítok, az semmit nem jelent. Ez nekem azért furcsa, mert elvileg ez app azért van, hogy ismerkedj, tehát mondhatni várod mi történik, látod, hogy valaki like-olt, látod, hogy valaki írt, de akkor miért nem veszed ezt figyelembe? Ezt még nem értem. Bár, ma kaptam erre egy rövid választ a threads-en: mellettem beszélget 6 másikkal. És ezzel nekem nincs bajom, mert éppen pont 6 chatben vagyok benne. De Én ha úgy van, mind a 6-al tudok egyszerre csevegni, még az offline életem ellenére is. Multitasking….. Túllépek ezen. De a pasik nem túl aktívak ilyen téren. Mondhatnám, akkor hagyjuk is, végülis ez is egy jel nem? És akkor lássuk a vidámabb felhozatalt. Van bio, amit nem kötelező kitölteni, de vannak, akik igenis élnek ezzel a lehetőséggel:     Alapvetően kolléganőm azt mondta, figyú legalább kreatívak, ami ...

AppRandi 2 és 4

Csendben voltam, mert gondoltam hátha alakul a dolog, de ma lezárásra került, így kiérdemelte itt a pozíciót, hogy írjak róla.  Innen folytatom: És akkor ma este randi 2, két fekete ponttal indulásos lesz, kíváncsi leszek. A két fekete pontot a következőkkel érdemelte ki: 1, az este hetes találkozót áttette fél 10-re.   2, Majd találunk valami nyitva lévő helyet a király utcában, mondta kiérdemelte a másodikat. Így indultam neki, de úgy voltam vele, rajtam ne múljon már ez, tényleg nyitott vagyok kompromisszumra képes. Így aztán fél 10 Liszt Ferenc tér. Legalább időben érkezett már ez is valami. Viszont farmer rövidnaci, mintás póló, sportcipő.  Ez nekem azért furcsa, mert okés, hogy ilyen esetleg a hétköznapokban, és ezzel nincs is bajom, de ez egy első randi, ahol magadból a maxot hozod ki.  Mert ha meg így nézem, ez a max és ennél már csak lentebb van, akkor jaj.   De okés, ne kötözködjek este fél 10-kor. Viszont megjegyzésre került, mennyire csinos...

Énállapot

  Ez a randiapp, és az univerzum küldött podcastjai elmélkedésre késztetnek, mint mindig minden nagyjából. De lefordítva: az énállapot a jelenlegi életemre, meg egyébként is az életemre.  Azt vizsgáltam, egy-egy végre elindult chatelésben mi az, amire úgymond ugrom, vagy rosszul esik és miért, és mire ugrik a másik, és annak vajon mi lehet az oka? Eric Berne az egyik nagy kedvencem, az emberi kapcsolatokat vizsgálta. És bocsi, de lehetnek átfedések a posztjaim között, mert azt a témát már tuti érintettem, de nem ilyen megközelítésből. Tegnap, ahogy a podcastet meghallgattam, olyan agyvillanásom volt megint, hogy szinte füst szagot is éreztem. Tehát van ugye a három alap énállapot: Szülő/ Felnőtt/Gyerek. Hol/mikor/ melyiket vesszük fel, de alapvetően befolyásolja azt, hogy mit hoztuk gyerekkorból. Nagy összességében ezt mindenre elmondható, tudom, hogy uncsi, de szülőként nem tudom ezt ismételgetni, bár lassan szinte semmiben nem tudom befolyásolni a majdnem felnőt...