Ugrás a fő tartalomra

Dánia

Nem újdonság, talán írtam is már itt, hogy szülinap más országban. Így lett ez most is, és csak mint általában a kis kiruccanások, így alakult. 

Szüleim és Nővéremék ugyanis el Dániába kocsival. Felfedezni azokat a helyeket, ahol anyukám Apukája, az Én drága nagypapám ott állomásozott a társaival, és családi legendárium, hogy gyalog jött haza drága Nagymamámhoz. Szerelem a köbön.

És akkor úgy lett, hogy jött egy hírlevél olcsóbban lehet adott napon repjegyet venni wizz air, így megnéztem, de a kereső feldobott egy másik légitársaságot is, így végül Ryanair. Mondhatnám kificcentünk aug 21 meló után, azaz este fél 8-kor indulással, és 24 haza este 8:30-as indulással.

Leírhatatlan.

Nem Koppenhágában volt a szállás, hanem 1 óra autóútra Klint Bakkekrnél, és ez volt a jó. Mert egy filmbéli díszletbe cseppentél, ahol mindig fúj a szél, és mindig felkel vagy lemegy a nap, és a szobát bevilágítja a hold fénye.


Ez a hely, ahogy látod is, pont kellett és gondolkodásra ad okot. Amúgy is számvet az ember, még ha egy rövid pillanatra is, de szülinapi „mi van velem” gondolat azért végigfut. Ez a hely erre pont alkalmas.

Az, hogy van a világon olyan hely, ahol az emberek mosolyognak és kedvesek. Amikor rád köszönnek, a szemedbe néznek. Még a futó is, mosolyog és beinteget a kocsiba. 

Hogy mindegy milyen korú embert kérdezel, tud angolul és munkáját félbehagyva, pofavágás nélkül segít.

Hogy a szelektívet lehet gyűjteni, hatalmas kukába, az utcán külön rész a műanyag flakonnak.

Hogy amikor az emberek sorban állnak, nem tolonganak, és nem harsognak a várakozás miatt. 

És pont az ilyenek miatt, azt a nyugodt energiát érzed a levegőben, ami a mi hazánkból nagyon is hiányzik.


Ha már ott voltam és egy ilyen csoda stég volt, nem hagyhattam ki, hogy a fagyos északi tengerben megfürödjek. Aznap természetesen nagyon hideg volt, de akkor és ott, ez kihagyhatatlan volt szülinapi fürdőzésnek.



Születésnapomon pedig kimaxoltam a lehetőségeket és Dániában reggeliztem, hogy aztán Svédországban ebédeljek. Átkeltünk az Oresund hídon és a tenger alatt.

Malmő szintén a nyugalom szigete, és a tisztaság mintapéldánya.

Remek nap volt, amit zárásként a svéd ikeában lámpavásárlással zártunk.

És záró napként Koppenhága várt ránk, mert a repülő onnan indult vissza este. Csak annyit tudok mondani, nézem a repjegyet, hogy oda is kificcenjek hosszabb hétvégére.

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...
Megjegyzés küldése
További információk

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...
Megjegyzés küldése
További információk

Álom

    6 éve lesz lassan, hogy megkaptam azt egyik délelőtt: „szerintem váljunk el”, mégis olyan éjszakába ébredtem csatakosan megizzadva, ahol is még mindig főszereplőként jelent meg a volt férj. Maga az álom nem volt sok szerencsére, de ex egy zacskóban elhozta a tőlem kapott dolgokat miszerint az új pár nem szeretné látni azokat a lakásban. Mindezt ízesen, alpári módon megfogalmazva, választékosan kiválasztva a megfelelően szúró szavakat. Egy asztalnál ültünk, és azt figyeltem közben, hogy a szívem sem dobog hevesebben, annyira nem érdekelt. Viszont volt egy másik fontos főszereplő az asztalnál, a közös fiúnk, aki szintén végig hallgatta ezt. És könnyek potyogtak a szeméből és a „beszéd” végén felállt illendően, ahelyett hogy mondott volna valamit, inkább elment. Nem úgy jött ki a mondandó, hogy engem bántson, azt találta el, aki meg sem érdemli. Hagyján az álom tartalma, azon morfondírozom miért még? Miért vannak ezek az álmaim ennyi idő után is? Felbukkanva a semmibő...
Megjegyzés küldése
További információk