Ugrás a fő tartalomra

Mindennapok mostanában

Tehát, pöttyök elmúltak, szerintem a krém nagyon segített. Nem tudni mitől, mert a labor az jó lett, mert semmi pöttyökre utaló jel nem volt benne.

Mosógépszerelő itt volt. Sajnos pánikomban azon kívül, hogy megnéztem van-e dugulás, azt nem néztem meg, hogy a kádba vezetve a csövet a gép működik-e? Működött, így 12 ezerért ezt megállapította a mosógépszerelő is.

Tehát a falban van a dugulás, ami viszont le van csempézve, kell egy dugulásos ember. Egyeztetések után főbérlő úgy döntött, nem a ház embere aki múlt alkalommal is itt volt, hanem legyen az amit a szerinte profi mosógépszerelő ajánlott.

Este kellett volna hívnom az embert 19-20 között, és valahogy úgy alakult akkor az este, hogy fél 9-kor eszembe is jutott. Így másnap felhívtam, és kedélyesen elbeszélgettünk, de időpont nem lett. Hívjam majd másnap délelőtt, vagy ha akkor nem sikerül szokásos este 7-8 között.

Nem értettem, ha képesek vagyunk több mint 5 percet csevegni miért nem lehet időpontot adni? Amikor nálam volt kiderült, mert más is hívta. Az időpontadó naplója nincs nála nap közben.

Kérdezem Én, ha autóval jár az ember, amihez amúgy 3 x ment le dolgokért míg itt szerelgetett, egy határidőnaplót nem tud magával cipelni? Érdekes.

amikor beszéltünk, kérdeztem mennyi lesz, hogyan készüljek? 30-50 ezer, attól függ mennyit szenved majd.

Nem szenvedett a csövet kicserélte, de így is 50 ezer volt. Számlát írassam a házra mondta a főbérlő, ő majd elszámoltatja a közös-képviselettel.

Természetesen számla nem tudott a házra íródni, kellett egy néz, és nem tudta részletezni sem a számlán a tevékenységet, így nem tudom mi lett. Később főbérlő keresett, hogy adjam meg a szerelő számát. gondolom variálás volt.

Embert Édesapám csak MekkMesternek nevezte, amikor is mutattam mit hagyott hátra maga után. Tényleg gyalázat, ezt:

 


így aztán szombaton lementem a festékboltba vettem habarcsot, és rendbe szedtem a tanultak szerint az egészet, és visszatoltam a mosógépet a helyére.


 

Mindenhez persze, hogy ezt a + 62 ezer forintot ki tudjam fizetni, pont jól jöttek a plusz takarítások. Amik úgy alakultak, hogy lett két fix.

Az egyik külön keresett az appon keresztül, a másik pedig annak a hölgynek az ismerőse ahol az első munkám volt.

Mesélem:

1. egy egész új, félig okos otthon lakás. Nagyon szép minőségi cuccokkal van megcsinálva, éppen ezért alapvetően is tiszta. Házaspár egy gyerekkel. Nő 30 körül, fickó öregebb, gyerkőc most kezd mászni. Nagyon megörültem, hogy ilyen szép tiszta lakás, és nem is értettem akkor mit is kell takarítani. Hát azt kell, hogy kaptam egy 2 oldalas A4-es listát, amit Én most befotózok ide. Bántás nélkül, csak jó lenne ha ilyet is látnátok.


 

Hmmmm, nem tudom ezt hova tenni, és számtalan kérdés van bennem, de ott voltam 1 alkalommal már, 17-20-ig. Majdnem mindent megcsináltam, de megelégedettséget nem éreztem, így nem tudom, hogyan tud ez hosszú távon működni. De ismertek. Egy alkalom nem alkalom, a héten is megyek, kérésre korábban, meglátjuk. Most amúgy közelebb állok ahhoz, hogy pénz ide vagy oda de lemondjam.

2. Másik hely keleti pályaudvarnál egy lakás, egy sakkmester lakása, ahol belépve azonnal feljön az aznapi gyomrod tartalma, mert állott kutyapisi szag van. Két kisebb kutya van, és a fa parkettára pisilnek, de elvileg ez most majd változni fog, a szag attól még ott van. 

Itt a hölgy, roppant cuki, majdnem az egész idő alatt beszélgettünk, végtelenül intelligens 66 éves, és több nyelven beszél. Rettentően tudott örömködni a megtisztított ablakoknak, és a feltett új függönyöknek, amit erre az alkalomra varratot.

Amikor kész volt az egyik szoba ablaka, nagyjából 5 oldalról lefényképezte és 10 embernek elküldte, és negyed óránként kifejezte háláját, hogy megtalált engem.

Itt egy közepesen elhanyagolt régi lakásról beszélünk.

 

Érdekes tapasztalások ezek és a két véglet a lakások, és az emberek között is.

 

Szóval így vagyok, heti két + este meló. Meglátjuk.

 

Közben találtam online melót, próbamunkát megcsináltam, önéletrajzomat frissítettem, elküldtem. 04.04-ig tart a jelentkezés.

És nem azért, nem igazán látok okot, hogy ne engem válasszon.

Ez minden nap + két óra, cserében nem fizikai, és inkább grafikai, tehát egybevág.

Legyen így, manifesztálom, hiszen jött a lehetőség, Én pedig éltem vele.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...

Van fél órám, dolgozik a hajfesték…

Míg kapcsolódom saját magam energiájával, és elmélkedek a rendbehozásomon, adódott egy lehetőség, hogy a szüleimmel Hajdúböszörményben töltsem a gyermekmentes hétvégét. Természetesen igent mondtam, a véletlenekben már régóta nem hiszek, de talán nem is hittem sohasem.  Így pénteken fél napos meló után az első esős hétvégén elindultunk, és mindenféle útlezárásokon át, terelések közepette egyszer csak odaértünk. Vonzott a meleg víz nagyon. Régen nagyon fázós voltam, most valamivel jobb, Apukám szerint változó kor, és jön majd megint a megfagyok időszak, nyugi. Azonnal lementünk a vízbe, míg Apukám családfás rokonokhoz el. Így kettesben maradtam saját Anyukámmal, és meglepően őszinte beszélgetés volt, a rá váró mellműtét (rák) érzéseiről. Nagyon örültem neki, hogy beszélünk róla, másrészt terelte a figyelmemet a délben kapott elbocsátó szép üzenettől, az éppen aktuálisan „lehet ebből valami” pasitól, másrészt jó volt érezni a végtelen bizalmat.  Mai napig nem volt időm kisírni ma...

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...