Ugrás a fő tartalomra

Bakancslista II.

És nem tudom meddig fog menni a számozás….hihihi 😀

Amit most röpke elmesélek, igazi nem is tudom, tényleg bakancslistás dolog volt.

Könyveket ugyebár olvasok, viszont Nekem nagyon nem mindegy mit, és ebbe a könnyborító is beletartozik.

Nehéz manapság könyvet választani, itt Nekem ez a csomagolás. És hát jó pár dolgot veszek meg a csomagolás miatt, vagy választom éppen azt a terméket, mert jobb a kinézet. És amikor a könyvesboltban mondjuk céltalan mászkálsz, persze kevés ilyen van, vagy mondjuk akciós asztal lett, azért körülnéz az ember.

És csak az akciós asztalon van vagy 100 könyv. Hogyan is lehet akkor úgy választani, hogy a megfelelő könyvvel menjünk haza? Az első ugyebár ami szembejön, az a borító. Túl megy-e a szemem rajta, vagy valamiért megakad? A kép, a cím, a szín, mindegy is, de megakad a szem és akkor már ránézel, elolvasod a címet, ha még nem tetted, esetleg az írót, és még az is lehet, felveszed az asztalról. És akkor már van egy fikarcnyi esély, hogy a könyvesboltban található több 1000 könyv közül, pont Ő megy veled haza.

És felém kanyarodva, mindig is ott volt, milyen lehet egy könyvborítót tervezni. És most eljött a pillanat….

Kaptam egy lehetőséget az Univerzumtól. És köszi, ha még nem mondtam volna.

Kedves Ismerősöm írt már egy könyvet, abból kaptam baráti alapon, és aztán egyik nap jelezte, írt egy másikat. Örültem. De aztán felkért, hogy a borítót Én tervezzem meg. Hát el se hittem… Én, jaj, okés, hú, persze, atya ég. Na valahogy így. És akkor munkába kezdtünk.

Szeptemberben megkaptam a nyers könyvet olvasásra. Micsoda bennfentesnek éreztem magam, mint amikor a színészek forgatókönyveket olvasnak. Izgalmas volt így, könyvet olvasni. Aztán ment az agyalás a fejemben, jártam néhány könyvesboltban, mi a trend, ki mit hogyan old meg, mik a font-ok, mekkora méretek?

És lett egy terv, és kis módosítással egy másik is. Volt személyes igény, és volt az elképzelésem. Lett egy jó középút. Kész lett. És most decemberre eljutottunk addig, hogy megjelent a könyv, és a könyvesboltokban kapható is.


 

Kész voltam, és talán a mai napig alig hiszem….Nagyon fura a kezembe venni. Nézegetni, olvasni a nevemet, hogy ott vagyok. 


 

Megtisztelő feladat volt, főleg egy baráttól. És ha ez életem egyetlen és utolsó könyvborítója, akkor is szuper, mert tök odavagyok…..

És rettentő fura így bemenni a könyvesboltba, megnézni, levenni a polcról….


 

És így ez is lehúzva a listáról, ja nem kipipálva…..

Ezen jót gondolkoztam, magán a bakancslistán. Hogy mondjuk huszonévesen eszedben sincs a bakancslistádon agyalni, aztán ahogy telik az idő, és számot vetsz, főleg amikor krakk van az életedben, rájössz mi mindent lenne még jó megtenni. És ha szerencsés vagy eljutsz oda, hogy minden ki van pipálva még időben.

Az Én listám nem túl hosszú, és nincsenek rajta elképzelhetetlen dolgok, csak egynéhány, de oda volt sorolva a könyvborító is….Mégis pipa. Szerencsés vagyok. Remélem egyszer egy olyan bort is ihatok, aminek a címkéje az enyém…..hát legyen így!!!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...

Van fél órám, dolgozik a hajfesték…

Míg kapcsolódom saját magam energiájával, és elmélkedek a rendbehozásomon, adódott egy lehetőség, hogy a szüleimmel Hajdúböszörményben töltsem a gyermekmentes hétvégét. Természetesen igent mondtam, a véletlenekben már régóta nem hiszek, de talán nem is hittem sohasem.  Így pénteken fél napos meló után az első esős hétvégén elindultunk, és mindenféle útlezárásokon át, terelések közepette egyszer csak odaértünk. Vonzott a meleg víz nagyon. Régen nagyon fázós voltam, most valamivel jobb, Apukám szerint változó kor, és jön majd megint a megfagyok időszak, nyugi. Azonnal lementünk a vízbe, míg Apukám családfás rokonokhoz el. Így kettesben maradtam saját Anyukámmal, és meglepően őszinte beszélgetés volt, a rá váró mellműtét (rák) érzéseiről. Nagyon örültem neki, hogy beszélünk róla, másrészt terelte a figyelmemet a délben kapott elbocsátó szép üzenettől, az éppen aktuálisan „lehet ebből valami” pasitól, másrészt jó volt érezni a végtelen bizalmat.  Mai napig nem volt időm kisírni ma...

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...