Ugrás a fő tartalomra

Újra itt

És igen,újra itt Párizsban. Ezt most egy tabletről írom,így egy picit körűlményesebb. Szóval olvastam a neten,hogy van bőröndcimke nyomtató a Kálvin téren, így gondoltam nagyon kis modernek leszünk és nemcsak online becsekkolunk, mint ahogy szoktunk egyébként hanem, akkor cimkét is megnyomtatjuk,és hajrá kiérünk a reptérre és a leírtak alapján sorbanállás nélkül beteszed egy szalagra és mehetsz is. Így egyik reggel munkába menet Kálvin aluljárón bolyongtam, de cimkenyomtató az seholsem. Gondoltam, ok nincs nagy vész reptéren is van, akkor majd ott. A gép reggel 6kor indult, így papírforma szerint 4-re kint kell lenni, dehát be vagyunk csekkolva, akkor lehet picit később is. Végűl fél 5-re kint voltunk, és természetesen sor, cimkenyomtatónál meg senki. Sorba beálltunk, Én pedig megkérdeztem egy hölgyet, hogy feltétlen végig kell ezt állni? Cimkenyomtató is megoldás? Rám néz: - Jaj,az mneműködik,be kell állni a sorba. Így türelmesen végigvártuk a sorsunkat. Majd továbbjutás, táskák átvizsgálása, átvilágítás. Nagyfiú persze fennakadt. Vegye le a cipőt, beszállókártya elvéve. Nagy átvilágítóba, terpesz, karok szét. Végül kiderült, valami a cipőben van, mert a kézi vizsgálóval is csipogott. Volt egy tippem egyébként, hogy ezt neten rendeltem. Amikor üzletben veszel a pénztárnál beleteszik egy olyan antimágneses részbe, hogy a kijáratnál ne csipogj, lehet az online rendelésnél ez nem történik meg. Tanulság:új online vásárolt cipőben ne menj reptérre. ☺️ Majd végre továbbjutunk, mosdó, üres üveg feltöltés, beszálláshoz elballag, mikor is rájövünk, beszállókártya cipőlevételnél ott maradt. Így ezerrel vissza. Lobogtatva vártak minket persze. Gyorsan vissza, repülőre fel. Ami 6óra helyett 6:20-kor el is indult, de tervezett idő szerint 8:25-kor földet értünk. Utána viszont 10percet még gurultunk minden irányban, hogy aztán egy busz hozzon el a megfelelő terminálba. Bőröndre várakozás, de nagy megnyugvásra megérkezett. És irány a metró ami bevisz a citybe, fejenként 10,30 euróért és 1óra alatt. Majd átszállás buszra, ahol lógtunk de még negyed órát utazva szállásra eljutva, ahol senki nem várt. Pont jött egy francia ember, aki természetesen csak franciául, kapun beengedve. Azt meg tudtuk beszélni, hogy apartmanba jöttünk nyaralni, de kontaktnak hiába írtam, hogy megérkeztünk, semmi jel. Kénytelen voltam felhívni, VÉGÜL angolul nagyon örült, hogy megérkeztünk. Mondtam szuper, de hol a szállás? Kis irányítással kiderült 5.emelet. Felmentünk, ajtó kilincsre zárva. Kulcs az asztalon. Kis levéllel. Lakás aprócska, kicsit koszos, WiFi zéró, meleg is lett közben, így elmentünk ebédet vadászni. Parkban megkajálva, kapukódot kiderítve visszaindultunk. Majd felfedeztük a környéket. Du kis alvás, délután újabb felfedezés, kaja beszerzés. Esti pihenés itt :
Filmezés, alvás, és éjszakai eget rengető vihar közepette során, rengeteg felébredés.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bumble 1.2

  És akkor jöjjenek az első tapasztalatok a randiappal kapcsolatban: Úgy látom, hogy attól, hogy valaki bejelöl engem, és én is bejelöltem őt, és chat-et indítok, az semmit nem jelent. Ez nekem azért furcsa, mert elvileg ez app azért van, hogy ismerkedj, tehát mondhatni várod mi történik, látod, hogy valaki like-olt, látod, hogy valaki írt, de akkor miért nem veszed ezt figyelembe? Ezt még nem értem. Bár, ma kaptam erre egy rövid választ a threads-en: mellettem beszélget 6 másikkal. És ezzel nekem nincs bajom, mert éppen pont 6 chatben vagyok benne. De Én ha úgy van, mind a 6-al tudok egyszerre csevegni, még az offline életem ellenére is. Multitasking….. Túllépek ezen. De a pasik nem túl aktívak ilyen téren. Mondhatnám, akkor hagyjuk is, végülis ez is egy jel nem? És akkor lássuk a vidámabb felhozatalt. Van bio, amit nem kötelező kitölteni, de vannak, akik igenis élnek ezzel a lehetőséggel:     Alapvetően kolléganőm azt mondta, figyú legalább kreatívak, ami ...

AppRandi 2 és 4

Csendben voltam, mert gondoltam hátha alakul a dolog, de ma lezárásra került, így kiérdemelte itt a pozíciót, hogy írjak róla.  Innen folytatom: És akkor ma este randi 2, két fekete ponttal indulásos lesz, kíváncsi leszek. A két fekete pontot a következőkkel érdemelte ki: 1, az este hetes találkozót áttette fél 10-re.   2, Majd találunk valami nyitva lévő helyet a király utcában, mondta kiérdemelte a másodikat. Így indultam neki, de úgy voltam vele, rajtam ne múljon már ez, tényleg nyitott vagyok kompromisszumra képes. Így aztán fél 10 Liszt Ferenc tér. Legalább időben érkezett már ez is valami. Viszont farmer rövidnaci, mintás póló, sportcipő.  Ez nekem azért furcsa, mert okés, hogy ilyen esetleg a hétköznapokban, és ezzel nincs is bajom, de ez egy első randi, ahol magadból a maxot hozod ki.  Mert ha meg így nézem, ez a max és ennél már csak lentebb van, akkor jaj.   De okés, ne kötözködjek este fél 10-kor. Viszont megjegyzésre került, mennyire csinos...

Van fél órám, dolgozik a hajfesték…

Míg kapcsolódom saját magam energiájával, és elmélkedek a rendbehozásomon, adódott egy lehetőség, hogy a szüleimmel Hajdúböszörményben töltsem a gyermekmentes hétvégét. Természetesen igent mondtam, a véletlenekben már régóta nem hiszek, de talán nem is hittem sohasem.  Így pénteken fél napos meló után az első esős hétvégén elindultunk, és mindenféle útlezárásokon át, terelések közepette egyszer csak odaértünk. Vonzott a meleg víz nagyon. Régen nagyon fázós voltam, most valamivel jobb, Apukám szerint változó kor, és jön majd megint a megfagyok időszak, nyugi. Azonnal lementünk a vízbe, míg Apukám családfás rokonokhoz el. Így kettesben maradtam saját Anyukámmal, és meglepően őszinte beszélgetés volt, a rá váró mellműtét (rák) érzéseiről. Nagyon örültem neki, hogy beszélünk róla, másrészt terelte a figyelmemet a délben kapott elbocsátó szép üzenettől, az éppen aktuálisan „lehet ebből valami” pasitól, másrészt jó volt érezni a végtelen bizalmat.  Mai napig nem volt időm kisírni ma...