Aki olvas engem, tudja, hogy az alapgondolatot ismétlem. De nem tudom elégszer elmondani ennek a fontosságát.
Dec 5 van, túl vagyunk a második adventi vasárnapon. A keresztény vallás szerint. Nem tudom, nem ideírni. Mert valahogy elfelejtjük sokan, hogy ez egy valláshoz köthető ünnep, és az emberek többsége nem mondhatja magát vallásosnak. És ezzel senkit nincs szándékomban megbántani, mert mindig is tiszteltem azt, aki tud a vallás misztériumába kapaszkodni. Én az Univerzumba kapaszkodom, meg a csillagokba, de nekem reálisabb a megközelítésem a világhoz, és szeretem, ha alá vannak támasztva dolgok.
Viszont ha nem vallásosan élünk, akkor mégis miért kapaszkodunk ennyire ehhez az egész advent és karácsony misztikumhoz?
Minden olvasómat kérem, egy picit most helyezze távolabb magát a „saját” ( az idézőjel direkt van, erre külön visszatérek) karácsonyi mindennapjaitól.
Ha azt az asszociációs játékot játsszuk, hogy mondok egy szót, ez esetben: KARÁCSONY és mond az első szót, ami eszedbe jut, akkor neked mi jut eszedbe?
Valamelyik ezek közül biztosan:
karácsonyfa, ajándék, gyertya, bejgli, hal, ünnep, meghittség, szeretet, hó, család, evés, barátok.
És ha azt kérem milyen élethelyzetek? a következőkből egy biztosan:
együtt evés élménye, ajándékozás öröme, meglepetés izgalma, finom sütik íze a számban, gyertya illata, karácsonyfaizzó villogása, meghittség érzése, narancs illat szippantása, ajándékok csomagolásának átélése.
És akkor a következő kérdést tenném fel: Miért kell erre, egy egész évet várni, hogy ezeket átéld, és megtapasztald? Hiszen ha belegondolsz és visszaolvasod a szavakat többségét, és most kérlek, tedd is meg:
ajándék, gyertya, bejgli, hal, ünnep, meghittség, szeretet, család, evés, barátok
és most az élményekből jó pár:
együtt evés élménye, ajándékozás öröme, meglepetés izgalma, finom sütik íze a számban, gyertya illata, meghittség érzése, narancs illat szippantása, ajándékok csomagolásának átélése.
Mit is lehet észrevenni? hogy ezek mind az év 365 napjából, bármikor átélhetőek.
És ha felmerül benned a kérdés, miért húzom le a karácsonyt, vagy miért egyszerűsítem le ennyire az egészet? A válaszom a következő:
Mert nincsen semmi baj:
- ha nem találtad meg a tökéletes ajándékot,
- de akkor sincsen semmi baj, ha az ajándék értéke nem 5 jegyű szám ,
- ha nincsen megfelelő csomagolópapír,
- és ha nincsen új ruhád az adott estére,
- ha nincsen tökéletesen kitakarítva,
- és ha a bejgli berepedt,
- ha már nincsen cukor a boltban, és a sarki cukiból veszel sütit.
- De azzal sincs baj, ha egyébként mirelit pizzát eszel, karácsony este.
A három negatív szó egy csokorban: NINCSEN SEMMI BAJ!
Attól, ha ezek és még sok más, nem úgy jött össze, és nem a kimondatlan terveid szerint alakult, attól még minden okés.
És akkor visszakanyarodok az idézőjelhez: „saját”.
Ha rajtad, csak rajtad múlna, mindenféle gyermekkori tapasztalat ellenére, hogy „csináld meg a karácsonyod”. Milyen lenne? Lenne karácsonyfa, lenne bejgli, hal, és családi ebéd? Kit hívnál meg? Kinek, milyen ajándékot vennél?
És kérdezem ez esetben: Miért nem ilyen karácsonyt csinálsz? Olyat, amilyet Te szeretnél, és nem azért mert ezt „szokás”, meg ez az „elvárás”, meg ez a „hagyomány”.
Csak a saját tapasztalataimat tudom elmondani, hogy lehet másmilyen a karácsony, és lehet másmilyen az ünnep.
Lehet sokkal:
nyugisabb, önfeledtebb, kisimult arcosabb, élvezetesebb, mosolygósabb, és nem hiszed el szerintem, de ettől az egésztől meghittebb is. Mert kimondatlanul vannak rezgéseink, és ha ezek a rezgések egy enyhe hullámot követnek, akkor a környezetünkben lévő emberek s felveszik ezeket a hullámokat, ha elég erősek. Erősek pedig attól lesznek, hogy hiszel magadban eléggé, és hogy jól érzed magad.
Ennek az egész dolognak 1, csak 1 fontos része van. Méghozzá azt, hogy Te érezd jól magad, és önfeledten tudjál nevetni, picit, még ha azt gondolod nem is engedhetted meg magadnak, akkor is egy picit boldognak lenni.
Úgy csak úgy egyszerűen, sehogy máshogy.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése