Ugrás a fő tartalomra

A másik játék

 

A másik játék: a BAD People

 

Ezt a játékot fiatal srácok kreálták, és borzasztó 5letes egyébként, és ahogy a kérdéseket elolvassa az ember, rá is jön, hogy ez csak egy bepiált este lehetett kigondolni. Fokozták a dolgot, a coronavírus alatt, mert tettek elérhetővé letölthető verziót, és készítettek kifejezetten covid időszakban aktuális kérdéseket is. Ezek egy része most is használható csak múlt időben.

Mondanom sem kell, hogy ezt csak akkor szabad játszani, ha a társaság nem sértődékeny. Aki az, inkább foglalkozzon más dologgal. Másik opció, hogy akkor kerüljenek elő a kártyák, amikor a társaság már igazán nem szomjas.

A játék menete: Középről kártya felhúz és felolvas. Minden kártyán van egy kérdés, hogy ki a legvalószínűbb….., kire jellemző leginkább…. és ezekhez hasonló. Mi itt elszámoltunk 3-ig, és arra az emberre mutattunk, akit a legvalószínűbbnek találtunk. És aztán jöhetett a megerősítős vagy megcáfolós story…. Eddig nem is hangzik durvának, viszont igazán személyes, bűnözős, szexuális tartalmú kérdések vannak.  

 

Mint pl: Valószínűleg támogatja a többnejűséget?, vagy Ki a legvalószínűbb, hogy lop a munkáltatójától?

illetve Ki az aki valószínűleg szexelt egy taxi hátuljában?  és ezek még egészen light kérdések.

Ki az utolsó ember, akivel szeretnék egy liftben rekedni? A legkevésbé valószínű, hogy egy bulin emlékeznek rá?

 

És azt kell mondjam, könnyen magára veszi az ember. Ha olyan.

Lássuk miért is érdekes, ez az egész. Egyrészt szintén ugyanaz a 10 ember játszotta, aki akkor ismerkedett meg, tehát nem tudtunk egymásról semmit, semmi olyan story-t amiből bármennyire is lehetett volna következtetni. Ez persze az idő folyamán javult, mert a megcáfolós, megerősítős történeteknél, azért ez-az kiderült.

Mi alapján volt az ítélkezés? (kedvenc témám) A benyomás, az öltözködés, a testbeszéd, az arcolvasás, aki ebben jártas már.

 Mondom Én, hogy nagyon számít a kinézet. Aki olvasott már engem, tudja, hogy nagyon fontosnak tartom. És ebből látszik, nem csak azért, hogy tükrözze az egyéniségünket, vagy adott esetben a hangulatunkat, hanem mert ha nincsen más, akkor bizony ez alapján dönt az ember.

  • Mert ugye az arcodon nem tudsz változtatni. (persze megfelelően vastag pénztárcával, lehet)
  • Viszont tudsz figyelni arra, hogy milyen például a hajad. Mosott, vagy már messze lerí róla, hogy 5 napja nem látott sampont. Ha hosszú hajad van, és össze van gumizva, azt bizony fésű segítségével tetted, vagy csak egy ceruza van a kontyba tűzve, esetleg hajcsattokkal variáltál.
  • Tudsz figyelni arra, hogy a ruhád mit közvetítsen rólad. Mert nagyon nem mindegy, hogy mennyire tűnsz ápoltnak. Mennyire tiszta a ruha, mennyire nem szakadt, és az sem mindegy, mennyire előnyös. Kilóg a hasad, fiuknál a rövidnadrág aljából kilóg-e valami (láttam már ilyet, jó pár összejövetelen). Lányoknál melltartó kontra spagetti pántos felső, has póló, esetleg kisestélyi, vagy ing, nyakkendő, hogy a másik végletet is felsoroljam.
  • Tudsz figyelni a testbeszédedre. Mert le lehet olvasni mennyire vagy zárkózott, vagy nyitott, mennyire ficánkolsz, nem tudsz egyhelyben megmaradni. Hogy amikor valakivel beszélsz, odafordulsz felé, vagy egyáltalán nem. Hogy mennyire hadonászol a kezeddel, beszéd közben. Ha ez egy álló parti, merre is nézek a lábfejeid, karba van-e a kezed, és még sorolhatnám.
  • Tudsz figyelni arra, hogy az egyes reakcióknál, ahhoz képest, amit mondasz, mit közvetít az arcod. Mert ez például nagyon-nagyon szembetűnő eltéréseket szokott mutatni. Mennyire a valóságot mondod a csapatba illeszkedés miatt.

És ezek nagyon közhelyesnek tűnnek, meg egy részére a többség nem is figyel tudatosan, de mégis számít mind. Mert így a 10 fős hirtelen összegyűlt emberek között, volt aki elhanyagoltnak tűnt, a másik sportosnak, de volt nagyon laza ember, és olyan akiről lerítt, hogy szabályokat követ. Volt akin látszott, hogy nagyon zárkózott és egyedül él, volt akiről leolvasható volt, hogy a munkájának él, és mondjuk semmi más nem izgatja. Volt a nagyon laza bulizós, és a spontán. És ahogy a megerősítő/cáfoló történetekből kezdtek kiformálódni a személyiségek, mind alaposan bizonyította az első benyomás ítéleteket.

Azt, hogy Én vajon hova sorolódtam azt nem tudom, de mindenképpen szembetűnő volt, hogy rám kevés ujjal mutogatás került, de volt olyan, aki rendesen meg lett ítélve „Bad People”-nak. És sértő vagy nem, de valamiért nagyon sok esetben rá/ rájuk esett a választás. És hozzáteszem, közben lehet, hogy tök jó emberek…

Ezért is fontos, hogy mielőtt valakit besorolsz, kezdj el beszélgetni vele. Sőt erősen ajánlott.

 

Jelzem, normál esetben az infók, amiket leszűrsz az első pillanatokból, mind tudat alatti, és csak néhány másodperc. És olvasmányim alapján, ezek az infók úgy fognak változni, átértékelődni, hogy a további információs pontok alapján mit szűrsz le. Ilyen pont a bemutatkozásnál az érintés. Azaz a kézfogás, vagy barátibb esetben a puszi, esetleg ölelés. És utána jön a kommunikáció. Annak is a hang az első része, és csak utána következik a tartalom, hogy mit mondasz a másik embernek. Az első benyomásra épülnek a következő pontok, ezért fontos ez.

 

És ezért is lehet vele „játszani” ahogy Én hívom. És jó lenne, ha itt senki nem arra gondolna, hogy ez nekem vagy bárkinek csak egy játék, vagy színészkedés. Nem, nem az, de igen is egy eszköz.

Mert gondoljunk bele, van amikor egy kicsit tudatosan, de használjuk ezt.

Egy állásinterjúra menet, mert visszafogottan, munkahelyhez méltóan öltözünk fel, még akkor is, ha nem vagyunk egyébként öltönyös, kosztümös figurák.

Egy randira készülve, mert nem mindegy, hogy azt szeretnénk elérni, hogy nehezen megközelíthetőek vagyunk, vagy éppen azt, hogy bármire kaphatóak.

Egy baráti összejövetelre is odafigyelünk, mi van rajtunk. És aki szerteágazó barátságokkal rendelkezik, az már megfigyelte azt, hogy minden társasági összejövetelre, szinte a társasághoz öltözünk, de legalábbis igyekszünk olyan oldalunkat mutatni, ahogy megismertek minket?

Ha pedig éppen egy idegen társaságba megyünk, szinte biztos, hogy a legkényelmesebb és legszebb ruhánkat vesszük fel, mert biztonságérzést kelt.  

És még akkor is, ha nem egy „Bad Pepole” játékra mész, akkor is fontos, hogy mit gondolnak rólad a többiek, mert ennyi hiúság mindegyikünkben van, még ha nem tudatosan is….

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beszéljünk az érzésekről….

  Mindenkinek vannak, és mindenki érezte már. Pont ezért érdekes téma. Merthogy, van ezzel azért egy kis gond. A tapasztalt érzéseinket, ugyanúgy mint szinte bármit, jól eltároljuk, és elő- elővesszük ezeket. És itt a gond. Azaz a baj alapvetően az, hogy dolgokhoz kötünk érzéseket. És aztán ha megtörténik a dolog, akkor elvárjuk, hogy az érzés megérkezzen. Ha pedig nem így van, akkor keressük a hibát. Picit belemélyedek ebbe az egész gondolatba: Aki nem jártas a flow gondolkozásban, flow életben az kevésbé figyel erre az egész dologra, mint ahogyan Én, de kifejtem. Képzeljünk el egy nagyon egyszerű jelenetet. Esti találkozó egy pizzériában. Ez jól hangzik ugye? Már előre van egy nagyon szuper elképzelésünk erről az estéről, szinte érezzük a pizza illatát, puhaságát, ízét a szánkban. Megvan? A pizza íze a szánkban és a többi flanc, amit oda gondolunk. Máris elvárásaink vannak az estével kapcsolatban. Magunk által felállított elvárások. Jaj, tök jó lesz a hely, érezzük a mel

Genf

 Ismét nagyon fáradtan, de mégis feltöltődve, de nem kicsit.  Ma Genf felé vettük az irányt, és mennyire jól tettük. Volt cél, de mégis. Merthogy Genf Nekem a kis Párizs.  Genf volt, hogy egy ideig Franciaország fennhatósága alá tartozott. És ezt tökéletesen meglátszik az építészeten. Ugyanazok a ház típusok, a fém korlátokkal, Ha bekötött szemmel vitt volna valaki ide a városka közepébe, nem biztos, hogy egyből azt mondom, hogy na ez tuti nem Párizs.  Nagyon az a feeling, kezdve az igazán igényesen öltözött idősebb, de valamit is magára adó fickókkal. És amikor nagyfiam éppen párt keres nekem, és azt mondja legyen 50 éves, akkor max ilyet tudnék magam mellé elképzelni. De persze tudjuk hol hibázik a rendszer, az ilyen korú pasiknak, pont nem az Én korombeli nő kell. Lépjünk is tovább. Még be se értünk a városba, és máris elvarázsolt, és pont a volt francia vonatkozás miatt, itt is francia a nyelv, kivétel a frankos fizetés, és hogy EU-n kívül vagy, így net is is nuku. Persze ha előfiz

Annecy

Ma végre kimozdultunk az eső alól, és szó szerint. Elmentünk oda, ahol nem esik.  A választott város pedig nem més mint, Annecy Franciaország gyöngyszeme, a francia Velence.  Az óváros rész ugyanúgy vízre épült, mint Velencében. Most lényegesen alacsonyabb itt a víz, látszik is, hogy mennyire tiszta, elképesztő. Aki egyébként videót szeretne látni, kérem a tik-tok-on nézzen, kövessen.  Az óváros, nagyon szép, édes kis alacsonyabb házakkal. Egyébként maga a város, látszik, hogy a turistákra alapul, a legtöbb ház aljában valami souvenir shop. Szokásos tömeg. Nagyon kedves város egyébként, ha azt a szépségét meglátod ami valóban ott van. A vadregényes kis utcákkal, a nagyon helyes spalettás ablakokkal. A lépcsősorokkal, és jó hangulatokkal. Teszek ide képeket, mert elég fáradt vagyok, kb, ennyit tudok írni csak... Sorry.