Végtelen nyugalom van, pedig mindjárt 8. És azért pedig, mert gondolom itt is vannak emberek, akik, csak úgy élnek itt. Munkába mennek, teszik a dolgukat, csak éppen mellékesen itt van mellettük a Balaton.
Itt ülök a napernyős teraszon és hallgatom a
végtelen nyugalmat. És most ez, nagyon jól esik. Mozgalmas hétköznapokból
helyeztük át ide a székhelyünket, 6 éjszakára. Mondhatnám szó szerint. Amit
csak értem bepakoltam, ennek majdnem két bőrönd kerekem látta kárát, de visszafelé
majd valahogy máshogy csomagolok be. Nem vagyok hozzászokva, hogy majdnem
minden van egy apartmanban. És valóban létezik ilyen. Ez pont ilyen. Kiderült
persze, hogy miért is, mert Balaton, és elsősorban ezt a szállást német ajkúaknak
szokták kiadni. És azért valljuk be, ott hozni kell a szintet, főleg ha azt
szeretnéd, hogy minden évben üdvözletüket tegyék. Ennek megfelelően, van
kávéfőző, vízforraló, kenyérpirító, mosogatógép és még mosógép is. De van bele
való kapszula mindenbe. Pezsgő és üdítő várt minket. De van wc papír, wc
illatósító, és még olyan alap dolgokat sorolhatnék fel, amik bizony nem szoktak
lenni egy árban középre besorolható szálláson.
Szerencsénk van, azaz keresgéltem, és nagyon
kellemes meglepetés ez most, és rettentően jól esik.
És milyen az itteni élet? Nyugalom van. Ennek most
nagyon örülök. Alapvetően is feltöltődni érkeztem ide. És ezt most ki is
használom. Reggeli 4:18 helyett 6 kor ébredek magamtól. És kómás fejemmel, csík
szememmel a partra vezet az elő út. Nagyjából 10-15 perc oda lesétálni. És
aztán egy jó kis yoga a Balaton parton. Leírhatatlan. Ezt minden vízparton
kipróbálom, és sokkal nagyobb élvezet, mint bárhol….
Majd hazafelé séta, néha bolt útba ejtése. Reggeli,
azaz első kotyogós kávé, és aztán reggeli, pakolgatás, majd vissza a partra.
Ilyenkor még nagyon kevés az ember. Egy jó megmártózás a reggeli hol feszített
víztükörben, hol a hullámokban. Elmélkedés, és bab a fülembe, és mehet a napi
poadcast. Önfejlesztés. Végre nyugalomban lehet hallgatni a közel 40 percet, de
a legjobb, hogy aztán nap közben tudok rajta elmélkedni….
És ez most kell. Tudatosítanom kell dolgokat a
fejemben, és helyre kell tegyem azokat a gondolatokat, amik a régi beidegződéseim
miatt a fejemben zsonganak. El kell engedjek önvádló gondolatokat, és embereket
a fejemből. Tudnom kell, hogy mennyit érek, és hogy miért húzom meg a
határaimat. És erősítenem magamban azt, hogy magamért teszem. És ma végre
eljutottam oda, hogy a reggeli yoga után megfogalmazódott bennem az a gondolat,
hogy : „azért mert valakinek túl sok vagy, nem kell lealacsonyodnod hozzá, Neki
kellene felemelkedned hozzád, és ha ezt nem látja be, akkor jobb is ha lent
marad.”
Napközben fürdőzés van, labdázás, napozás, azaz
pontosítok, tegnap szarrá égés, olvasás.
Megszokhatóak ezek a napok egyébként. Így átmenetileg.
Ideig-napig. Hogy teljesen pontos legyek. Hosszú távon nem bírnám ezt. Sem a
vidéki életet, sem a nagy tudatos semmit csinálást.
Élvezetes nézni az embereket, családokat ahogy a
partra érkezenek, és ott aztán tökéletesen eltengődnek. Mert nagyon nem
mindegy, hogy a szabadon maradt napos részeken, melyik a legideálisabb placc
arra, hogy szenvedj a melegtől és el üld a feneked, vagy ketté törd a derekad a
nagy fetrengésben. De ahogy elnézem az sem mindegy mennyire nagy felfújható
akármivel érkezel, és mindegy a korosztály. És képes az ember, jó fél órán át
taposni a levegő varázsló kis tenyérnyi kütyürét. És hála a spar JBL akciónak
zene az van rendesen, majdnem minden törülköző irányából.
Vannak az aggódós szülők, akik fehérre kenik a
gyereket/gyerekeket, de még a férjecskét is, és az árnyékba parancsolják mindegyiket,
ha véletlen, próbából a napba tartják a kislábujjukat. Számtalan keresztnév
leng a szélben: Bálint, Jancsika, Virág, Ágota. De van olyan szülő is, aki csak
van, gyerek már feketére sült, ő csak a könyvet olvassa az árnyékban, betakarva,
kalapban, és alkalomadtán beordít, hogy: Mit csinálsz már megint? - a szülői
szigort gyakorolva.
A mindent védő biztonsági törölköző még nem ment ki
a divatból, kiegészült a biztonsági sátorral adott esetben.
A kaja és ital árak az egekben, mondhatnám semmi nem
változott. Egy átlátszóra nyújtott lángost ettünk már 1600-ért. Ettől inkább
éhesek lettünk, mint, hogy jól laktunk volna. A sparban a polcon lévő víz 149
forint. Ha ugyanez a hűtőben van akkor 800.
Döbbenet, hogy a magyar turizmus, nem magyaroknak
van kitalálva. Nem véletlen, hogy a SZÉP kártyán lévő összegeket, végül le is
lehet időnként vásárolni. Mert az egy dolog, hogy bérelsz egy szállást, de
valamit enned is kellene. De látszik, alapvetően a külföldiekre vannak hajazva,
és Balatonon töltött nyaralás felér egy külföldi utazással, csak ide olcsóbb az
útiköltség, de cserébe drágább minden.
Nem mellékesen itt van egy ALDI, és ez a haszonleső SPAR.
És egy Coop, de nem is tudom azt említsem-e meg. Ha az aldi nem lenne, akkor
szerintem éhen haltunk volna már. De oda is csak reggel érdemes menni, akkor
van mit venni. Értsd ez alatt, hogy délután már nincs semmi zöldség, sem
gyümölcs, nincs semmi pékárú. Amit persze nem értek, mert vevő az lenne, aki venne
valamit, de kóvályog a boltban, hogy akkor mégis mit tegyen a kosárba. És tudom
az életben már számtalan esetben elmondtam, de ez itt egy nyaraló övezet. És
lehet ezzel kellene foglalkozni. (aki belekezdene, szívesen beszállok a
bizniszbe) Tehát, tök jó lenne, kis flakonos olaj, 20 fültisztítópálcika
csomag, kis csomag mécses, nagyon kis csomag só, vagy pici csomag fűszerek.
ilyen kis praktikus, és nagyon hasznos dolgok, ha csak néhány napra érkezel.
Vagy tudom már, és ez most jutott eszembe. Ilyen automata kellene. És akkor az
meg non-stop lenne. Mekkora biznisz bakker. Ah olyan kellene, mint egy foxpost,
és átlátszó az ajtó, és benyomod, hogy B3 fizetsz, és kapod az olajat. Ezt
nagyon bírnám értékelni. Aki ad pénzt hozzá, szóljon. Lemenedzselem. És máris „dolgozom”.
Ilyen az élet….
Megjegyzések
Megjegyzés küldése