Ugrás a fő tartalomra

Párizsban...

 És igen, mondjuk Én sem hiszem el...

Picit írok az érzésekről bennem...most.

Ott kezdeném el se hiszem, hogy itt vagyok...Mint a legtöbb kislány az volt az álom, hogy ruhatervező legyek. Végül kemény melóval ez meg is lett, és valahogy nem olyan mint az álmokban....

Nagyon nem. De mikor ez az álom alakult még olyan nagy nevek voltak fent, mint a Dior, Lagerfeld, Chanel...

Munkásságuk, hozzáértésük felbecsülhetetlen. Emberileg sem utolsók, nem celebek, tudásuk van, de ezt mi szakmabeliek értjük igazán. 

Így Párizs, mindig is álom volt, a divat miatt. Egy nagy álom. 

Sok - sok évig azt gondoltam Olasz föld az Én szívem földje.... 

Később aztán amikor újra megtaláltam önmagam, kezdett kirajzolódni, hogy France vár engem igazán... 

És itt vagyok... 

Hatalmas félelem volt bennem elindulni, nem vagyok perfect angol, és francia sem... Sokat tanultam, készültem, de így elindulni egy idegen helyre? 

És nagyon fura érzésem volt ma... 

Otthon vagyok... Nem érzem idegennek a helyet. Nem érzem magam túristának. 

Megérkeztem. Itt vagyok. 

Nem érzem azt, hogy hú, most aztán mindent szívjak magamba, mert ki tudja mikor jövök még... 

Valahogy érzem, itt leszek. 

Ismerősek az utcák, a helyek. Az illat nem idegen. Nem tudom igazán leírni sem. 

Élhettem már itt. Valamikor biztosan. 

És jó újra megint, itt lenni. 

Megunhatatlan utcák, korlátok, kövek, terek... 






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beszéljünk az érzésekről….

  Mindenkinek vannak, és mindenki érezte már. Pont ezért érdekes téma. Merthogy, van ezzel azért egy kis gond. A tapasztalt érzéseinket, ugyanúgy mint szinte bármit, jól eltároljuk, és elő- elővesszük ezeket. És itt a gond. Azaz a baj alapvetően az, hogy dolgokhoz kötünk érzéseket. És aztán ha megtörténik a dolog, akkor elvárjuk, hogy az érzés megérkezzen. Ha pedig nem így van, akkor keressük a hibát. Picit belemélyedek ebbe az egész gondolatba: Aki nem jártas a flow gondolkozásban, flow életben az kevésbé figyel erre az egész dologra, mint ahogyan Én, de kifejtem. Képzeljünk el egy nagyon egyszerű jelenetet. Esti találkozó egy pizzériában. Ez jól hangzik ugye? Már előre van egy nagyon szuper elképzelésünk erről az estéről, szinte érezzük a pizza illatát, puhaságát, ízét a szánkban. Megvan? A pizza íze a szánkban és a többi flanc, amit oda gondolunk. Máris elvárásaink vannak az estével kapcsolatban. Magunk által felállított elvárások. Jaj, tök jó lesz a hely, érezzük a mel

Genf

 Ismét nagyon fáradtan, de mégis feltöltődve, de nem kicsit.  Ma Genf felé vettük az irányt, és mennyire jól tettük. Volt cél, de mégis. Merthogy Genf Nekem a kis Párizs.  Genf volt, hogy egy ideig Franciaország fennhatósága alá tartozott. És ezt tökéletesen meglátszik az építészeten. Ugyanazok a ház típusok, a fém korlátokkal, Ha bekötött szemmel vitt volna valaki ide a városka közepébe, nem biztos, hogy egyből azt mondom, hogy na ez tuti nem Párizs.  Nagyon az a feeling, kezdve az igazán igényesen öltözött idősebb, de valamit is magára adó fickókkal. És amikor nagyfiam éppen párt keres nekem, és azt mondja legyen 50 éves, akkor max ilyet tudnék magam mellé elképzelni. De persze tudjuk hol hibázik a rendszer, az ilyen korú pasiknak, pont nem az Én korombeli nő kell. Lépjünk is tovább. Még be se értünk a városba, és máris elvarázsolt, és pont a volt francia vonatkozás miatt, itt is francia a nyelv, kivétel a frankos fizetés, és hogy EU-n kívül vagy, így net is is nuku. Persze ha előfiz

Annecy

Ma végre kimozdultunk az eső alól, és szó szerint. Elmentünk oda, ahol nem esik.  A választott város pedig nem més mint, Annecy Franciaország gyöngyszeme, a francia Velence.  Az óváros rész ugyanúgy vízre épült, mint Velencében. Most lényegesen alacsonyabb itt a víz, látszik is, hogy mennyire tiszta, elképesztő. Aki egyébként videót szeretne látni, kérem a tik-tok-on nézzen, kövessen.  Az óváros, nagyon szép, édes kis alacsonyabb házakkal. Egyébként maga a város, látszik, hogy a turistákra alapul, a legtöbb ház aljában valami souvenir shop. Szokásos tömeg. Nagyon kedves város egyébként, ha azt a szépségét meglátod ami valóban ott van. A vadregényes kis utcákkal, a nagyon helyes spalettás ablakokkal. A lépcsősorokkal, és jó hangulatokkal. Teszek ide képeket, mert elég fáradt vagyok, kb, ennyit tudok írni csak... Sorry.