Ugrás a fő tartalomra

Mi van?

Ebben az országban elválni is elég szar, mint sok mindent mást csinálni is. Az egyik remélhetőleg utolsó lapát, a névváltoztatásom.

Még vannak az iratok, de remélem, ott már zökkenőmentesen mennek a dolgok majd. Azaz pontosítok: nem lesz semmi, amin fennakadjak.

Tudom, vagyis úgy képzelem vannak dolgok, amikben elég érzékeny vagyok, és képes is vagyok túlgondolni, túlreagálni. De ez persze nem ad elég felmentést a tegnapra.

Mert amikor úgy válsz el, hogy nem szeretnél, aztán beletörődsz, mert nem tehetsz mást. És végigmész a szuper folyamaton, amit már leírtam itt (klikk), meg itt (klikk).

Akkor már csak azt reméled, hogy egyszer tényleg vége lesz. És bezárhatod ezt az ajtót.

Tegnap az illetékes kerületi anyakönyvvezetőnél voltam, hogy elhagyjam férjezett nevemet, és a leánykori nevemet vegyem ismét, és most már végérvényesen használatba.

Minden flottul is ment, volt időpontom, be is hívtak, majd kiküldtek, míg elkészülnek a papírok. De a megkapott papíron elképedtem:


 

Most kérdezem Én : ez teljesen komoly?

Házassági nevem?  A volt feleség új házassági neve?

Tudomásom szerint a státuszom elvált.

 

Magyar értelmező szótár szerint:

elvált [2] melléknév -an

1.            Olyan <dolog>, amely vmely belső v. külső hatás folytán kettévált, szétvált, el                                     van válva (2) vmitől.

            Olyan <személy>, aki vkitől eltávozott v. vkivel szakított.

                       Olyan <személy>, akinek házasságát a bíróság felbontotta,

                        akit házastársától elválasztottak.

 

Ezek után kérdezem, hogyan lehetne házassági nevem? Komolyan kérdezem.

A magyar nyelv szerencsére rettentő sok lehetőséggel rendelkezik mindennek a megfogalmazására. Komolyan ki a franc hagyta ezt jóvá? Hogy mehet ez így egy hivatalos iraton? Ezt találta valaki a leg megfelelőbbnek?

És még sok-sok kérdést tudnék feltenni, de felesleges is.

 

Nem túl rég, egy sorozat egyik mondatát jegyeztem meg nagyon. Azaz vissza-visszatekertem, hogy memorizáljam.

 Egy elvált két gyermekes apának mondta, az éppen, azaz jó ideje aktuális szerető:

„Attól, hogy elváltál, még nem vagy kevésbé házas!”

 

És bakker mennyire igaz, érzem….

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bumble 1.2

  És akkor jöjjenek az első tapasztalatok a randiappal kapcsolatban: Úgy látom, hogy attól, hogy valaki bejelöl engem, és én is bejelöltem őt, és chat-et indítok, az semmit nem jelent. Ez nekem azért furcsa, mert elvileg ez app azért van, hogy ismerkedj, tehát mondhatni várod mi történik, látod, hogy valaki like-olt, látod, hogy valaki írt, de akkor miért nem veszed ezt figyelembe? Ezt még nem értem. Bár, ma kaptam erre egy rövid választ a threads-en: mellettem beszélget 6 másikkal. És ezzel nekem nincs bajom, mert éppen pont 6 chatben vagyok benne. De Én ha úgy van, mind a 6-al tudok egyszerre csevegni, még az offline életem ellenére is. Multitasking….. Túllépek ezen. De a pasik nem túl aktívak ilyen téren. Mondhatnám, akkor hagyjuk is, végülis ez is egy jel nem? És akkor lássuk a vidámabb felhozatalt. Van bio, amit nem kötelező kitölteni, de vannak, akik igenis élnek ezzel a lehetőséggel:     Alapvetően kolléganőm azt mondta, figyú legalább kreatívak, ami ...

AppRandi 2 és 4

Csendben voltam, mert gondoltam hátha alakul a dolog, de ma lezárásra került, így kiérdemelte itt a pozíciót, hogy írjak róla.  Innen folytatom: És akkor ma este randi 2, két fekete ponttal indulásos lesz, kíváncsi leszek. A két fekete pontot a következőkkel érdemelte ki: 1, az este hetes találkozót áttette fél 10-re.   2, Majd találunk valami nyitva lévő helyet a király utcában, mondta kiérdemelte a másodikat. Így indultam neki, de úgy voltam vele, rajtam ne múljon már ez, tényleg nyitott vagyok kompromisszumra képes. Így aztán fél 10 Liszt Ferenc tér. Legalább időben érkezett már ez is valami. Viszont farmer rövidnaci, mintás póló, sportcipő.  Ez nekem azért furcsa, mert okés, hogy ilyen esetleg a hétköznapokban, és ezzel nincs is bajom, de ez egy első randi, ahol magadból a maxot hozod ki.  Mert ha meg így nézem, ez a max és ennél már csak lentebb van, akkor jaj.   De okés, ne kötözködjek este fél 10-kor. Viszont megjegyzésre került, mennyire csinos...

Van fél órám, dolgozik a hajfesték…

Míg kapcsolódom saját magam energiájával, és elmélkedek a rendbehozásomon, adódott egy lehetőség, hogy a szüleimmel Hajdúböszörményben töltsem a gyermekmentes hétvégét. Természetesen igent mondtam, a véletlenekben már régóta nem hiszek, de talán nem is hittem sohasem.  Így pénteken fél napos meló után az első esős hétvégén elindultunk, és mindenféle útlezárásokon át, terelések közepette egyszer csak odaértünk. Vonzott a meleg víz nagyon. Régen nagyon fázós voltam, most valamivel jobb, Apukám szerint változó kor, és jön majd megint a megfagyok időszak, nyugi. Azonnal lementünk a vízbe, míg Apukám családfás rokonokhoz el. Így kettesben maradtam saját Anyukámmal, és meglepően őszinte beszélgetés volt, a rá váró mellműtét (rák) érzéseiről. Nagyon örültem neki, hogy beszélünk róla, másrészt terelte a figyelmemet a délben kapott elbocsátó szép üzenettől, az éppen aktuálisan „lehet ebből valami” pasitól, másrészt jó volt érezni a végtelen bizalmat.  Mai napig nem volt időm kisírni ma...