Ugrás a fő tartalomra

Adott napon

Kezdek hobby-t csinálni ebből….

És kezdem is az elő magyarázatot. Mindig is ódzkodtam az adott napon kell megcsinálni ezt vagy azt. A kell ugye alapvetően bosszant, mert semmit nem kell, max ajánlott. Van, hogy jobban ajánlott, és van, hogy csak éppen.

Az adott napokkal meg mindig is tele volt a tököm, mert miért kell megvárni a hétfőt, hogy belekezdjünk valamibe, vagy éppen a hónap elejét, vagy ha ajándékozni szeretnénk, akkor az alkalmat magát. Pont lehet kedd délután is ajándékot adni, hogy boldog keddet.

Miért kell megvárni a takarítással a hétvégét? Egész héten gürizel, és alig várod a hétvégét, erre a gürizést otthon folytatod? Akkor ajánlott takarítani, amikor kosz van. És mindegy az, hogy szerda, vagy éppen hétfő.

Miért kell hétfőn, frissen mosott hajjal munkába menni? Nézzétek majd meg a hétfő reggeleket, mennyire kivasaltak az emberek, meg frissen mosottak. Dafke szoktam ellenkezni, és csak hétfő este mosok hajat, hogy kedden menjek tök friss hajjal melóba. Hajat mosni is akkor ajánlott, amikor már illik megmosni. És egyébként, majd nézzétek meg pénteken az embereket. Farmer pólóval, hosszú hajak összefogva….

De miért kell megvárni a grillezéssel a péntek estét? Pont ugyanolyan este, mint a szerda este….

És miért kell a pezsgővel/borral/koktéllal várni a hétvégét? Szerintem csütörtök este van, hogy megérdemlem igen.

És most nagyon úgy jött ki az élet, hogy máshogy, de nagyon élvezem. Csütörtökön lett kimosva a függöny, és nem ment rá a hétvége. Tegnap, hétfő este, meg folytattam a komód festését.

 

De itt vár rám még a réz küszöb, amihez a ragasztót végre megvettem. (klikk) Számtalan és + 1 dolgot fel tudnék még sorolni.

Ne csesszétek el a hétvégét ezekre, éljetek a mának, és hajrá!

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon....

Ez az egész a május elsejei hétvégén zajlott csak valamiért nem posztoltam: Pénteken volt egy hatalmas összeveszésem a gyerekkel, és szombaton a barátnővel is. Eddig agyaltam, de úgy néz ki, ki kell pötyögnöm magamból, mert annyi kérdést vet fel az egész… Úgy alakult, hogy pénteken 3-asban (Fiam, Barátnője és Én) a velencei tavon töltöttük a napot, azaz a szárazföldön, mert a víz éppen csak 20 fok volt. Alapból gyomorgörcsöm volt az egésztől, de annyira könnyen rámondták az igen, hogy azt gondoltam csak bennem van aggodalom. Előzmény annyi leginkább, hogy barátnő csak olyan átjáróban van nálunk, vagy átjáróban alszik nálunk, nem igazán beszélgettünk. Én mindvégig első perctől fogva nagyon igyekeztem, és az első barátnő esetén ért tapasztalatok alapján még jobb lenni ezen a téren. De mit sem számított. Valahogy sosem voltak beszélgetések. Aztán egyszer csak lett egy ebéd, hogy szeretné nagyfiú, ha nálunk enne a lány, hogy jobban megismerjük egymást. Ebéd lett jobban megismer...

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...

Álom

    6 éve lesz lassan, hogy megkaptam azt egyik délelőtt: „szerintem váljunk el”, mégis olyan éjszakába ébredtem csatakosan megizzadva, ahol is még mindig főszereplőként jelent meg a volt férj. Maga az álom nem volt sok szerencsére, de ex egy zacskóban elhozta a tőlem kapott dolgokat miszerint az új pár nem szeretné látni azokat a lakásban. Mindezt ízesen, alpári módon megfogalmazva, választékosan kiválasztva a megfelelően szúró szavakat. Egy asztalnál ültünk, és azt figyeltem közben, hogy a szívem sem dobog hevesebben, annyira nem érdekelt. Viszont volt egy másik fontos főszereplő az asztalnál, a közös fiúnk, aki szintén végig hallgatta ezt. És könnyek potyogtak a szeméből és a „beszéd” végén felállt illendően, ahelyett hogy mondott volna valamit, inkább elment. Nem úgy jött ki a mondandó, hogy engem bántson, azt találta el, aki meg sem érdemli. Hagyján az álom tartalma, azon morfondírozom miért még? Miért vannak ezek az álmaim ennyi idő után is? Felbukkanva a semmibő...