egy évvel gazdagabban.
Azt biztos, hogy sokkal gazdagabb lettem ez alatt az egy év alatt. Sok olyan szembesülésem volt saját magammal kapcsolatban, amin meg is lepődtem, de magabiztosabbá is tett.
Az biztos, hogy az ember rájön dolgokra már. És ez tök szuper. Mert azt kell mondjam, hogy tök jók ezek a felismerések.
Hogy nem kell, hogy mindenki szeressen, lehet az ember végtelenül szókimondó, tehet fel kellemetlen, vagy inkább úgy mondom: szembesítő kérdéseket. El tudod fogadni már ennyi évesen, hogy vannak nehezebb reggelek, és bizony vannak már reumás panaszaid, hogy kell az a szemüveg, hogy kisebb feliratokat lássál. A dolgok a legtöbb esetben megoldódnak csak úgy is, és felesleges stresszelned olyan dolgon, amiket nem tudsz megváltoztatni. A szüleiddel töltött idő már ajándék, de ugyanezt tudom elmondani a kamasz gyerekeddel töltött időre is. Ja, hogy a felállított fontossági rangsor az életedben mennyire jó dolog. Megtanulod, hogy nem kell állandóan ugrálnod mindenki füttyintésére, és simán le is mondhatsz egy találkozót azzal az indokkal, hogy nincsen kedved hozzá. Hogy a félresikerült ebéd simán mehet a kukába, nem kell dafke megenni. Nagyrészt elfogadod, hogy a tested megváltozik, és máshogy reagál dolgokra már. És, hogy nem kell annyi alkohol, hogy igazán jól érezd magad, de ahhoz még mindig sok kell, hogy baromi őszinte legyél. Megtanulod már, hogy aki nem becsüli a határaidat, tényleg jobb, ha azokon kívül marad, még ha ez fájdalmas is. Azt is megjegyzed nagyon, hogy nem lehet mindenkin segíteni, de az ingyen mosoly a másik emberre, még mindig egy nagy dolognak számít. Hogy a kedvesség is ingyen van, és jó adni belőle. Ja és nem azért adsz bármit a másiknak, ölelés, vagy ajándék, vagy tényleg bármi, hogy aztán kapjál valamit cserébe. Hogy papír listával menni vásárolni nem gáz, és a magadra szánt pénz mindig megtérül. Megtapasztalod, hogy egy könyv mennyit tud hozzád adni, és az önfejlesztés ilyen korban sem elkésett dolog. Pontosan tudod, ha nem mosogatod el este a sajtreszelőt, másnap mennyire szívás lesz, de ennek ellenére otthagyod, hogy aztán másnap megfogadhasd, soha többet ezt, és simán megszeged legközelebb is. Megtanulod, hogy fontos a meditáció, és a lelassulás, és egy mélyebb beszélgetés nagyobb dolog, mint egy reggelig tartó buli. Rájössz arra is, hogy egy ölelésben mennyi minden benne van, de a néma szavakban is. Hogy nem azért vagy egyedül, mert veled van a baj, és bizony 40 felett is lehetsz vonzó, sőt szexi és, hogy nem kell „nem annak lenned”, mert elmúltál már egy kort. De azt is tudod, hogy egy bizonyos szoknyahossz már nem megengedett, és hogy hálásnak lenni, mennyire jó dolog. Ráeszmélsz, hogy fontos meghallgatni a másik oldalt és nem ítélkezni, elfogadni az ő álláspontját, még ha a tiéddel nem is egyezik. Felismered, hogy csak átmenetileg vagy naprakész az új appokban, és az offline élet mekkora ajándék, de mégis mennyire függésben kell lenned az online világgal, akár csak egy bérlet bemutatásnál. Rájössz, hogy mások elvárásait nem kell teljesítened, ezek az ő elvárásai. Felismered, hogy egyedül világot látni, és elmenni eseményekre a nehézségek ellenére mennyire könnyű. Arra is simán rájössz, leginkább csak magadra számíthatsz, és jobb is, ha jóban vagy magaddal. És persze arra is, hogy kérni ér, és kell is alkalmanként. Hogy el kell fogadni az ölelést, a segítséget, a jó szót. És tudod, még mindig érdemesebb mezítláb hazaszaladni az esőben, mint kidobni a kedvenc csukád. És itt rá is jössz, nincs az a vízálló smink, ami tényleg vízálló is. És még mindig meglepődsz, ha hétköznap szabin vagy, hogy miért nem dolgoznak az emberek, és mi ez a sor a boltokban….vagy mindenki szabin van, mint Én? És felfogod, hogy a hajfestés a negyedéves rutin része lesz. Megjegyzed, hogy egy vitában sokszor jobb csendben maradni, és az sem fontos, hogy mindig igazad legyen. És a sok-sok még meg sem említett infóval együtt, rájössz egy dologra: hogy élni mennyire szuper.
Így 44 évesen is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése