Egyszerűen Én, amilyen vagyok

  Aki szemfüles észrevehette, hogy volt más találkozóm is. És itt most következtetésekkel, inkább kérdésekkel érkezem. Ezek olyan randik voltak, amik többet jelentettek nekem, így nem vesézném ki úgy, hanem így, másképp. Arany középút, jin-jang, egyensúly. Ismerősek nekünk –e fogalmak már. De miért is jó, vagy miért is kell egy kapcsolatba ez. Azt tudjuk, vagy legalábbis tapasztaltuk már, hogy egy kapcsolatban jó ha van barátság, azaz tökre, vagy legalábbis, elég jól megértjük egymást, és van a kémia. Majdnem ki is jelenthetjük, hogy egyik sem tanulható, vagy fejleszthető, mert csak úgy jön, csak úgy van. De persze ez is kérdés, mert biztos ezzel is sokan vitába szállnának, és valahol meg is értem.  Leginkább azt vallom, egy jó kapcsolatban, csak úgy jönnek a dogok, és csak úgy megtörténnek. Igaz közel 45 évesen máshogy látom ezt. Eljön az a pillanat, amikor igenis elkezdesz erőfeszítéseket tenni. Egyrészt nem kapkodnak már utánad annyian, másrészt nem is akkor a piac, hogy cs...

Csendben voltam, mert gondoltam hátha alakul a dolog, de ma lezárásra került, így kiérdemelte itt a pozíciót, hogy írjak róla.  Innen folytatom: És akkor ma este randi 2, két fekete ponttal indulásos lesz, kíváncsi leszek. A két fekete pontot a következőkkel érdemelte ki: 1, az este hetes találkozót áttette fél 10-re.   2, Majd találunk valami nyitva lévő helyet a király utcában, mondta kiérdemelte a másodikat. Így indultam neki, de úgy voltam vele, rajtam ne múljon már ez, tényleg nyitott vagyok kompromisszumra képes. Így aztán fél 10 Liszt Ferenc tér. Legalább időben érkezett már ez is valami. Viszont farmer rövidnaci, mintás póló, sportcipő.  Ez nekem azért furcsa, mert okés, hogy ilyen esetleg a hétköznapokban, és ezzel nincs is bajom, de ez egy első randi, ahol magadból a maxot hozod ki.  Mert ha meg így nézem, ez a max és ennél már csak lentebb van, akkor jaj.   De okés, ne kötözködjek este fél 10-kor. Viszont megjegyzésre került, mennyire csinos...

  Míg friss az élmény, írok. Végre randi lett, gondoltam Én de szuper. Ez a srác, nevezzük Sándornak, mert ez a neve, már első körben lemondta a randit. Alapból fekete ponttal indult a dolog.  De kezdem az elején: áthívott borozni spontán hozzá, mutassam meg, mennyire vagyok hedo. Ez a gyors, spontán tempó egyébként tetszett, nem tökölünk, hajrá. Aztán eltűnt az éterben, pedig aznap még át is mentem volna, legyünk túl rajta alapon. De 3 óra múlva volt képes válaszolni, így az aznapi átmenetel passz. Megbeszéltünk egy vasárnapot, aminek reggelén ráírtam, illedelmesen.  - Áll még a meghívás estére? - Ja, nem lesz jó az este neki, szerda? Na b@zd meg, mondom ilyenkor magamban. Mert ha nem írok, akkor mikor óhajtotta volna lemondani? De komolyan?  És akkor ilyenkor átmegyek szenyóba, nem, nem jó a szerda. Még ha jó lett volna akkor sem, nehogymár Ő diktáljon… Ez a női taktika. (minden srácnak üzenem), irányítás átvétele. Így aztán a csütörtököt beszéltük meg, okés 6, ami...

  Tehát eltelt fél hónap a randiapp előfizetésemből. Eddigi eredményeim: 9 abbamaradt chat. Ebből 7 a nem kommunikáció túl sok ideje miatt van, 2 azért mert a másik fél megszakította a csevegést. 2 lemondott randi, amit még fel tudok mutatni. Most 6 csevegésem van amiből már most előrevetítem, nagyjából 5 az időtúllépés miatt el is fog tűnni. Az az érdekes, hogy picit visszakanyarodva az előző gondolkozásomhoz itt (klikk) Pasi szupermarket. Kiválasztom a polcon lévő pasit, okés, be is teszem a kosaramba, és ezután jön a beszélgetés, ahol pedig a pasi eldönti, hogy beszélget-e velem, és mennyi ideig…. Ez nekem picit fura. Kosárban a cucc, és majd a cucc eldönti, mit kezdhetsz vele. Van olyan például, hogy kedvelek Én is, kiderül, hogy kedvel Ő is, és a chatben nem történik semmi.  a, nem is válaszol az első üzenetemre vagy b, válaszol, és aztán reagálok, és itt abbamarad. Kérdezem Én akkor basszus miért is van az összepasszolás? Ne is menjünk bele. Több csevegé...

  Ez a randiapp, és az univerzum küldött podcastjai elmélkedésre késztetnek, mint mindig minden nagyjából. De lefordítva: az énállapot a jelenlegi életemre, meg egyébként is az életemre.  Azt vizsgáltam, egy-egy végre elindult chatelésben mi az, amire úgymond ugrom, vagy rosszul esik és miért, és mire ugrik a másik, és annak vajon mi lehet az oka? Eric Berne az egyik nagy kedvencem, az emberi kapcsolatokat vizsgálta. És bocsi, de lehetnek átfedések a posztjaim között, mert azt a témát már tuti érintettem, de nem ilyen megközelítésből. Tegnap, ahogy a podcastet meghallgattam, olyan agyvillanásom volt megint, hogy szinte füst szagot is éreztem. Tehát van ugye a három alap énállapot: Szülő/ Felnőtt/Gyerek. Hol/mikor/ melyiket vesszük fel, de alapvetően befolyásolja azt, hogy mit hoztuk gyerekkorból. Nagy összességében ezt mindenre elmondható, tudom, hogy uncsi, de szülőként nem tudom ezt ismételgetni, bár lassan szinte semmiben nem tudom befolyásolni a majdnem felnőt...