Ugrás a fő tartalomra

És minden szava igaz....

 

 

Ez az insta bejegyzés rázta meg a netet éppen a mai napon.

És persze apák lehet tiltakozni, főleg akik tényleg apák. Mert persze vannak kivételek, akik ugyebár erősítik a szabályt, mint tudjuk. Nekik dícséret jár, nem is kicsi, tessék hírdetni az igét...De kár lenne odáig eljutni, hogy nem valljuk be az igazat saját magunknak. Azért tegye mindenki szívére a kezét, a szülőség leginkább az anyákat terheli, a legtöbb téren. Apuka leginkább akkor kerül már a képbe, amikor anyuka kidőlt és nem bír felkelni az ágyból.

És csodálatosak a munkamegosztások, de még ezek során is több marad az anyára, alanyi jogon, azért mert Ő szülte a gyereket, és oh, a kötődés Ő és a Csemete között leírhatatlan. Na igen, és háztartást is a nő vezet, mert ugyebár az női feladat. És régen ez mind szép és jó volt, amíg nem vívtuk ki magunknak a szavazati lehetőséget, meg hogy eljárhassunk dolgozni. Mondják is, hogy mi akartuk. Oh igen, hogy ne legyünk lenézve, hogy mi csak anyák vagyunk, meg háztartásbeliek. Tessék meglett az eredménye, terhet a vállunkról senki le nem vett, és ez a mai napig így van. Valljuk be nagyon is őszintén és nézzünk szembe a problémákkal, de most is a nők viszik a legtöbb terhet a gyerekkel és a háztartással kapcsolatban, néhány elenyésző kivételtől eltekintve. De mint tudjuk, leginkább a többség számít. És a többségnél ez igenis így van. És sajnos így is lesz.

Azért azt a koordinációt, megszervezést, készenlétet, helytállást otthon és munkahelyen mindamellett, hogy még nézzél is ki valahogy azért kemény produkció. És máris visszatérhetek a válási statisztikákhoz, hogy is van ez?

Szóval egyáltalán nem volt rossz ez a bejegyzés, csak fáj az igazság, ugye apák? Szar helyzet….de ez van, ez az igazság. 

HJa mondjuk minden anya elmenne egyszerre két hétre szabira messzire elérhetetlenűl, megnézném hogy alakulnának a dolgok....

 

 

És a kötelezők:

A másik blog ezen a címen érhető el, feliratkozás nélkül: https://mikalandjaink.blogspot.com/

 Az írásom nevek említése nélkül történt, anonim, ha valaki hasonlóságot lát az életében a leírtak alapján, az pusztán a véletlen műve.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beszéljünk az érzésekről….

  Mindenkinek vannak, és mindenki érezte már. Pont ezért érdekes téma. Merthogy, van ezzel azért egy kis gond. A tapasztalt érzéseinket, ugyanúgy mint szinte bármit, jól eltároljuk, és elő- elővesszük ezeket. És itt a gond. Azaz a baj alapvetően az, hogy dolgokhoz kötünk érzéseket. És aztán ha megtörténik a dolog, akkor elvárjuk, hogy az érzés megérkezzen. Ha pedig nem így van, akkor keressük a hibát. Picit belemélyedek ebbe az egész gondolatba: Aki nem jártas a flow gondolkozásban, flow életben az kevésbé figyel erre az egész dologra, mint ahogyan Én, de kifejtem. Képzeljünk el egy nagyon egyszerű jelenetet. Esti találkozó egy pizzériában. Ez jól hangzik ugye? Már előre van egy nagyon szuper elképzelésünk erről az estéről, szinte érezzük a pizza illatát, puhaságát, ízét a szánkban. Megvan? A pizza íze a szánkban és a többi flanc, amit oda gondolunk. Máris elvárásaink vannak az estével kapcsolatban. Magunk által felállított elvárások. Jaj, tök jó lesz a hely, érezzük a mel

Genf

 Ismét nagyon fáradtan, de mégis feltöltődve, de nem kicsit.  Ma Genf felé vettük az irányt, és mennyire jól tettük. Volt cél, de mégis. Merthogy Genf Nekem a kis Párizs.  Genf volt, hogy egy ideig Franciaország fennhatósága alá tartozott. És ezt tökéletesen meglátszik az építészeten. Ugyanazok a ház típusok, a fém korlátokkal, Ha bekötött szemmel vitt volna valaki ide a városka közepébe, nem biztos, hogy egyből azt mondom, hogy na ez tuti nem Párizs.  Nagyon az a feeling, kezdve az igazán igényesen öltözött idősebb, de valamit is magára adó fickókkal. És amikor nagyfiam éppen párt keres nekem, és azt mondja legyen 50 éves, akkor max ilyet tudnék magam mellé elképzelni. De persze tudjuk hol hibázik a rendszer, az ilyen korú pasiknak, pont nem az Én korombeli nő kell. Lépjünk is tovább. Még be se értünk a városba, és máris elvarázsolt, és pont a volt francia vonatkozás miatt, itt is francia a nyelv, kivétel a frankos fizetés, és hogy EU-n kívül vagy, így net is is nuku. Persze ha előfiz

Annecy

Ma végre kimozdultunk az eső alól, és szó szerint. Elmentünk oda, ahol nem esik.  A választott város pedig nem més mint, Annecy Franciaország gyöngyszeme, a francia Velence.  Az óváros rész ugyanúgy vízre épült, mint Velencében. Most lényegesen alacsonyabb itt a víz, látszik is, hogy mennyire tiszta, elképesztő. Aki egyébként videót szeretne látni, kérem a tik-tok-on nézzen, kövessen.  Az óváros, nagyon szép, édes kis alacsonyabb házakkal. Egyébként maga a város, látszik, hogy a turistákra alapul, a legtöbb ház aljában valami souvenir shop. Szokásos tömeg. Nagyon kedves város egyébként, ha azt a szépségét meglátod ami valóban ott van. A vadregényes kis utcákkal, a nagyon helyes spalettás ablakokkal. A lépcsősorokkal, és jó hangulatokkal. Teszek ide képeket, mert elég fáradt vagyok, kb, ennyit tudok írni csak... Sorry.