Ugrás a fő tartalomra

Manduka

Szóval megérkezett a manduka matrac a jelenlegi otthonomba. Azaz hazahoztam. 




 

Nagyjából 5 éve vágyom rá, azonban nem engedhettem meg magamnak. Volt egy sportmárkás vékony yoga szőnyegem, és úgy voltam vele, ha lecserélem, biztos hogy erre.

Prémiumok prémiuma, így húztam a dolgot, mert költséges kis kör volt ez, de kiszámoltuk a yogázásaimat, ez egy évben napi 153 Ft-ot jelent/nap. Ez így picit jobban megnyugtatott. Azonkívül még felhoztam érvnek, nem járok el órákra sem, nem arra megy a pénz, hanem a matracra.

Jól van, meg kellett hoznom ezt a döntést, még ha most fáj is picit a zsebemnek, de egy életre vettem. Mátéval azon röhögtünk, még az unokáim is használni fogják és miket mesélünk majd nekik. Akkor vette ezt nagymamátok, amikor épp beszüntették a műanyagot, akkor még abból voltak a szívószálak, és volt egy halálos vírus is abban az időben és nem kellett iskolába menni…

Ma reggel megvolt természetesen az első próba, mennyire más világ….

Jaj, teljesen más. Ez 6 mm vastag, és teljesen más a sűrűsége…. Zárt cellás felülettel rendelkezik, így nem szívja be a nedvességet. Páratlan élményt, ízületi védelmet ígérnek a felületnek köszönhetően. Alján pöttyös minta tartja a talajon. Tapadása használat közben javul majd, szóval be kell „törni”. Ami annyit jelent, napról napra nagyobb élmény lesz. OEKO-TEX tanúsítvánnyal rendelkezik, 100 % latex mentes. Olyan módszerrel állítják elő, amely biztosítja, hogy nem kerülnek káros anyagok a levegőbe.

Számomra mindenben megfelel.


 

Még létezik hozzá yoga törölköző, de az is egy kisebb vagyon, így majd gyűjtök rá….

A világ egyik legjobb matraca ez, és örök élet garancia van rá.

És a kötelezők:

A másik blogra való feliratkozás ezen a címen: kalandduo@gmail.com, hétvégi élménybeszámoló már felkerült.

 Az írásom nevek említése nélkül történt, anonim, ha valaki hasonlóságot lát az életében a leírtak alapján, az pusztán a véletlen műve.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Beszéljünk az érzésekről….

  Mindenkinek vannak, és mindenki érezte már. Pont ezért érdekes téma. Merthogy, van ezzel azért egy kis gond. A tapasztalt érzéseinket, ugyanúgy mint szinte bármit, jól eltároljuk, és elő- elővesszük ezeket. És itt a gond. Azaz a baj alapvetően az, hogy dolgokhoz kötünk érzéseket. És aztán ha megtörténik a dolog, akkor elvárjuk, hogy az érzés megérkezzen. Ha pedig nem így van, akkor keressük a hibát. Picit belemélyedek ebbe az egész gondolatba: Aki nem jártas a flow gondolkozásban, flow életben az kevésbé figyel erre az egész dologra, mint ahogyan Én, de kifejtem. Képzeljünk el egy nagyon egyszerű jelenetet. Esti találkozó egy pizzériában. Ez jól hangzik ugye? Már előre van egy nagyon szuper elképzelésünk erről az estéről, szinte érezzük a pizza illatát, puhaságát, ízét a szánkban. Megvan? A pizza íze a szánkban és a többi flanc, amit oda gondolunk. Máris elvárásaink vannak az estével kapcsolatban. Magunk által felállított elvárások. Jaj, tök jó lesz a hely, érezzük a mel

Genf

 Ismét nagyon fáradtan, de mégis feltöltődve, de nem kicsit.  Ma Genf felé vettük az irányt, és mennyire jól tettük. Volt cél, de mégis. Merthogy Genf Nekem a kis Párizs.  Genf volt, hogy egy ideig Franciaország fennhatósága alá tartozott. És ezt tökéletesen meglátszik az építészeten. Ugyanazok a ház típusok, a fém korlátokkal, Ha bekötött szemmel vitt volna valaki ide a városka közepébe, nem biztos, hogy egyből azt mondom, hogy na ez tuti nem Párizs.  Nagyon az a feeling, kezdve az igazán igényesen öltözött idősebb, de valamit is magára adó fickókkal. És amikor nagyfiam éppen párt keres nekem, és azt mondja legyen 50 éves, akkor max ilyet tudnék magam mellé elképzelni. De persze tudjuk hol hibázik a rendszer, az ilyen korú pasiknak, pont nem az Én korombeli nő kell. Lépjünk is tovább. Még be se értünk a városba, és máris elvarázsolt, és pont a volt francia vonatkozás miatt, itt is francia a nyelv, kivétel a frankos fizetés, és hogy EU-n kívül vagy, így net is is nuku. Persze ha előfiz

Annecy

Ma végre kimozdultunk az eső alól, és szó szerint. Elmentünk oda, ahol nem esik.  A választott város pedig nem més mint, Annecy Franciaország gyöngyszeme, a francia Velence.  Az óváros rész ugyanúgy vízre épült, mint Velencében. Most lényegesen alacsonyabb itt a víz, látszik is, hogy mennyire tiszta, elképesztő. Aki egyébként videót szeretne látni, kérem a tik-tok-on nézzen, kövessen.  Az óváros, nagyon szép, édes kis alacsonyabb házakkal. Egyébként maga a város, látszik, hogy a turistákra alapul, a legtöbb ház aljában valami souvenir shop. Szokásos tömeg. Nagyon kedves város egyébként, ha azt a szépségét meglátod ami valóban ott van. A vadregényes kis utcákkal, a nagyon helyes spalettás ablakokkal. A lépcsősorokkal, és jó hangulatokkal. Teszek ide képeket, mert elég fáradt vagyok, kb, ennyit tudok írni csak... Sorry.