Ugrás a fő tartalomra

Manduka

Szóval megérkezett a manduka matrac a jelenlegi otthonomba. Azaz hazahoztam. 




 

Nagyjából 5 éve vágyom rá, azonban nem engedhettem meg magamnak. Volt egy sportmárkás vékony yoga szőnyegem, és úgy voltam vele, ha lecserélem, biztos hogy erre.

Prémiumok prémiuma, így húztam a dolgot, mert költséges kis kör volt ez, de kiszámoltuk a yogázásaimat, ez egy évben napi 153 Ft-ot jelent/nap. Ez így picit jobban megnyugtatott. Azonkívül még felhoztam érvnek, nem járok el órákra sem, nem arra megy a pénz, hanem a matracra.

Jól van, meg kellett hoznom ezt a döntést, még ha most fáj is picit a zsebemnek, de egy életre vettem. Mátéval azon röhögtünk, még az unokáim is használni fogják és miket mesélünk majd nekik. Akkor vette ezt nagymamátok, amikor épp beszüntették a műanyagot, akkor még abból voltak a szívószálak, és volt egy halálos vírus is abban az időben és nem kellett iskolába menni…

Ma reggel megvolt természetesen az első próba, mennyire más világ….

Jaj, teljesen más. Ez 6 mm vastag, és teljesen más a sűrűsége…. Zárt cellás felülettel rendelkezik, így nem szívja be a nedvességet. Páratlan élményt, ízületi védelmet ígérnek a felületnek köszönhetően. Alján pöttyös minta tartja a talajon. Tapadása használat közben javul majd, szóval be kell „törni”. Ami annyit jelent, napról napra nagyobb élmény lesz. OEKO-TEX tanúsítvánnyal rendelkezik, 100 % latex mentes. Olyan módszerrel állítják elő, amely biztosítja, hogy nem kerülnek káros anyagok a levegőbe.

Számomra mindenben megfelel.


 

Még létezik hozzá yoga törölköző, de az is egy kisebb vagyon, így majd gyűjtök rá….

A világ egyik legjobb matraca ez, és örök élet garancia van rá.

És a kötelezők:

A másik blogra való feliratkozás ezen a címen: kalandduo@gmail.com, hétvégi élménybeszámoló már felkerült.

 Az írásom nevek említése nélkül történt, anonim, ha valaki hasonlóságot lát az életében a leírtak alapján, az pusztán a véletlen műve.

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egészségügyi köröm

avagy miért jó ha nem kell orvoshoz járkálnod. Remélem többen emlékeznek arra, hogy nem vagyok egy orvoshoz mászkáló, és nem azért, mert nagy ívben kerülöm őket, hanem mert figyelek a testemre és igyekszem megelőzni a gondokat. Ha kisebb bajom van, akkor pedig öngyógyító módba kapcsolok. Most viszont egyik szombat reggel arra ébredtem, hogy az egész állkapcsom fáj. El se tudtam képzelni, hogy mi lehet a gond, és sajnos fogorvos sem vagyok. Amit tudtam, azt viszont bevetettem most is. Íny kenőcs, diófalevél tea öblögetés. El is mentem az nap dolgozni, volt egy takarításom egy 3 órás. viszont nem sokat változott a fájdalom, picit enyhült csak. Majd elérkezett a vasárnap amikor is ez a fájdalom rákoncentrálódott a jobb felső fogaim részére, és hideg-meleg folyadékra olyan bepisilsz mindjárt fájdalmak következtek. Azt gondoltam ez gyökér lesz. olvastam már erről, tehát orvos kell. Mivel elég sokat költöttem már magán orvosokra azt gondoltam eljött a pillanat, hogy a befizetett TB jár...
Megjegyzés küldése
További információk

Nagy hír

  Péntek óta hivatalosan is van egy papírom arról, hogy okleveles pozitív pszichológia coach lettem. Elvégeztem egy tanfolyamot online, angolul, saját magam osztottam be az időmet, aminek nagyon örültem. Viszont így már papírom is van arról, hogy oszthatom az észt, hogyan legyél pozitív.   Ez foglalta le minden időmet amúgy, az utóbbi hetekben, és az hogy vége lett az idei tanévnek is a gyerkőc szempontjából, hogy idén 18 éves lett és jogosítványt kért, és ezek intézése, hogy lejárt a szig-je, és felveheti az életkezdési támogatását, ami 130 ezer forint. Ebből mondjuk egy életet nem lehet elkezdeni, cserében több mint a nulla. A tanfolyam igazán érdekes volt, mert ezek egy részét valóban tudtam már, és persze alkalmazom is, ahányszor ki kellett húznom magam a gödörből. Így alapvetően egész könnyen ment a tanfolyam, jó kis eszközök vannak benne, és arra is megtanított a beszélgetések hogyan történjenek. Egy komplex átfogó tananyag. Ha érdekel elindítottam a @nekedtudom ...
Megjegyzés küldése
További információk

Kicsi Én

Gyerekkoromban kaptam egy csillagjegyes könyvet, amiből ki is derült, hogy oroszlánként szeretem a fényűzést, az aranyat, rubint, állatmintás dolgokat, mint az állatok királya. Akkor csak így néztem ki a fejemből, és azt mondogattam, na Én ezeket soha. Az arany viselése fájt, komolyan. Kaptam ballagásaimra nyakláncot, medált, de valahogy azt éreztem nem jó érzés viselni, így szépen eltettem ezeket. Azt mondtam az egyetlen arany az majd a karikagyűrűm lesz. Végül az is fehérarany lett. Közben jöttek a tartalmas 80-as évek és kinyílt nemzetünk számára a világ, minden téren. Eljutottak az infók a nagyvilágból, kisvilágunkba. Ekkor találkoztam első körben azzal a képpel, amikor idősebb hölgy, állatmintás cuccba bújva, arannyal a nyakában flexel, hogy fiatalabbnak tűnjön. Ez akkor úgy bevésődött, hogy még jobban megerősített abban, hogy na ezek kerülendők mindenképp. És jöttek a ruhás szakmai évek, amik még jobban megerősítettek ebben. Akkor jól megtanultam milyen korban, mit és h...
Megjegyzés küldése
További információk