Egyszerűen Én, amilyen vagyok

Kipipálhatom. És nem tudom miért pont ezt választottam Hemingway -től, de úgy gondoltam alapmű ez is. A könyvről sok mindent nem tudok mondani, csak talán annyit, nehéz volt. Volt, amikor majdnem feladtam, de persze nem jellemző rám….akkor pici szünetet tartva, továbbolvastam. És valahogy nem az lett a vége, mint amit igazán vártam. Persze nem kellett volna happy end, főleg nem egy háborús könyvnél, de valahogy Nekem nincs befejezve. Ez persze egy magánvélemény, és mindenkinek ajánlom szívesen, hogy vegye a kezébe. Az öreg halász és a tenger-t sem olvastam. Sőt szerintem ez az első, amit tőle olvastam el. De azt gondolom ez így rendben van. Idézeteiből ismertem őt, meg, hát ugyebár szó is van róla, mint nagy író. Egyik kedvencem tőle: Ezért is szeretek igazán nyitott lenni a világra, és azt gondolni okkal sodor elém dolgokat és embereket az univerzum, mert lehet dolgom lesz vele/velük, vagy legalább azzal a mondattal, amit a másik szájából halottam. És talán ezért van, hogy s...

Most ¼ 10 , de le kell írnom. ¾ 8-ra értem haza, még verstanulás vacsora készítés közben. Múlt héten volt egy mondhatnám szokásos nyereményjáték az Instagramon, gondoltam most is megpróbálom. Good karma hirdette, írd le mitől vagy környezettudatos, mit teszel a földért és nyerhetsz. Így hát, megnéztem mit is kellene írni, és ja igen, rá is jöttem mitől is vagyok környezettudatos, csak már fel se tűnik….   És láss csodát kisorsoltak , aminek nagyon örültem, de picit ledöbbentem, amikor kiderült, hogy ez egyébként egy egész napos rendezvény. Szóval szabit vettem ki. De akkor most azt mondanom a föld miatt. Miattad, miattam és a gyerekeink jövője miatt.   Reggel fél 9-től, este negyed 8-ig tartott, és 80%-ban angolul. De megérte. Csak megerősíteni tudott, hogy tenni kell. És már tényleg közhely, mennyire folyik mindenhonnan, hogy figyelj a környezetedre, és tegyél érte, de valahol ez itt meg is reked. Azt vettem észre az emberek többsége lusta ehhez. És mindig is terje...

Egész héten beteg voltam. Múlt vasárnap nagyon fájt a torkom. Ez aztán a héten abban nyilvánult meg, hogy nagyon taknyos lettem, fájt a fejem, hapciztam sokat. Azt gondoltam megfáztam, de a szokásos pálinka kúra nem segített, ekkor éreztem, ez most valami más lesz. Elkezdtem a gyógyteákat inni, valamit segített, hol jobb volt, hol viszont pocsékul éreztem magam. Csütörtök estére egyedül maradtam, és már 7-kor itthon. Éreztem valami nincs rendben. A két délutánt csendesen, ágyban filmezve töltöttem. És azt kell mondjam, igazán élveztem. Azt gondoltam a hétvégét is rászánom erre. Picit kimozdultam szombaton, francia kekszet kutatva, de hamar levert a víz, és kábult lettem, így akkor már hazasietve, takaróba burkolózva töltöttem a délutánt… Gondoltam este kiütöm magam, szokásos forró tea pálinkával…..Mit sem ért. Viszont ez az egész furán zajlik, étvágyam volt, kedvem is néha ehhez ahhoz, máskor semmihez…. Reggel aztán gondoltam összeszedem magam, jön a gyerek haza, és egyébként i...

Tegnap végre letettem kerek fenekemet, hogy írjak, de egy akkora katyvasz lett, hogy most újra itt vagyok…. Kb, írtam 3 A4-es oldalt és sok értelme nem volt. Ma átnéztem a képeket, talán összeszedettebb leszek. Ott kezdeném, hogy a hátam mögött hagyva picit Párizst…:   … itt vagyok. Most itt Budapesten. De valahogy érzem nem ez az én helyem. És nem tudom, mit hoz az élet, milyen életet, talán majd egyszer újra szerelmet, egy más életet, mint amit elképzeltem. És már nincsenek is terveim. Sodorjon az élet oda, ahol lennem kell. Így lesz jó, hagyom magam. Lássuk… Párizsban otthon voltam. Egyik délután bevásárolt szatyorral a vállamon, álltam a zebránál, zene a fülemben, és „mentem haza”. Elképesztő érzés volt. Átélni ezt. Érezni, hogy jó helyen vagyok. Biztonságban, békében, megnyugvásban.   Ez az egész …. nem is tudom, hogy hívjam…nem nyaralás volt. Kikapcsolódás inkább. Kiszakadva a mostani életből, belecseppenve egy másikba. Egy fikarcnyit sem volt idegen. És mi h...

 És igen, mondjuk Én sem hiszem el... Picit írok az érzésekről bennem...most. Ott kezdeném el se hiszem, hogy itt vagyok...Mint a legtöbb kislány az volt az álom, hogy ruhatervező legyek. Végül kemény melóval ez meg is lett, és valahogy nem olyan mint az álmokban.... Nagyon nem. De mikor ez az álom alakult még olyan nagy nevek voltak fent, mint a Dior, Lagerfeld, Chanel... Munkásságuk, hozzáértésük felbecsülhetetlen. Emberileg sem utolsók, nem celebek, tudásuk van, de ezt mi szakmabeliek értjük igazán.  Így Párizs, mindig is álom volt, a divat miatt. Egy nagy álom.  Sok - sok évig azt gondoltam Olasz föld az Én szívem földje....  Később aztán amikor újra megtaláltam önmagam, kezdett kirajzolódni, hogy France vár engem igazán...  És itt vagyok...  Hatalmas félelem volt bennem elindulni, nem vagyok perfect angol, és francia sem... Sokat tanultam, készültem, de így elindulni egy idegen helyre?  És nagyon fura érzésem volt ma...  Otthon vagyok... Nem ...

Ma két érdekes cikket olvastam. Az egyik az egyedüli szülőségről szólt, hogy non-stop meló…. egy 14 éves gyerek mellett szavam nem lehet, kivéve azt a terhet, amit észre sem veszek csak ugye, ha „szabadságon vagyok az életemből”. Erről már írtam itt: Link. A másik cikket a nővérem küldte a közös csoportba, aminek a címe az volt, „miért szívatnád magad, ha nem muszáj? Hát… a cikk arról szólt, hogy miért csinálunk magunknak plusz tennivalókat, értelmetlenül. Például, hogy ma már a nem éri meg anyagilag lekvárt főzni, mert kb ugyanott jössz ki. Vagy minek vállalsz be olyan feladatokat, amiket nem feltétlen kell. Pl, autómosás. Egész érdekes volt ezt így olvasni, és azt hiszem megállapítottam, hogy akkor szerintem nem vagyok normális. Tényleg nem. Mi a francért okoz örömet, lenyalni a lekváros fakanalat, vagy megfinatolni a friss kenyér vagy péksüti illatát vasárnap reggel? Agyrém vagyok, vagy mégsem…..?????? Hát élvezem, és igen, lehet értelmesebb lenne elvinni a kocsit kerékc...

érzelmek nélkül, milyen is volt? Persze tudom, azt nem igazán lehet, de megpróbálom azért… Pécs óváros része, mint a legtöbb óváros/történelmi rész nagyon szép. Tiszta, és táblák jelzik, mi merre van, ez mondjuk még a google mellett is van, hogy hasznos. Nagyon kis kedves házak vannak, alacsony építésüek, kis kazettás ablakokkal, néhol máló vakolattal. Olyan igazi óváros. Aljában a legtöbbnek valami bolt, vagy kávézó, fagyizó. Ami meglepett, hogy a sétáló utcákban, délután 4-kor bezárt a legtöbb üzlet. Volt, hogy csak 5 körül jutottunk oda, vagy később. Így mondjuk érdekes volt az üres utcákon sétálgatni, és okés, nyugis volt, csak nem turistabarát. Vagyis így a pénzedet nem hagyod ott. És este, amikor visszamentünk akkor sem nyitottak ki, nem volt mediterrán kis pihi és újranyitás.  --- Az árkád mellett volt a szállásunk. Ez abból a szempontból jó volt, hogy volt egy nagy spar, de az üzletházban is 8-kor bezártak a boltok. Mondjuk akkora tömeg, mint a pesti plázákban egy alk...